Századok – 1952
Tanulmányok - Arató Endre: A cseh és magyar nép összefogásának hagyományai 1849-ben 731
742 ARATÓ EN DBF. ellen — írta — és rosszabb, mint az 1848 áprilisi vagy azok az alkotmányok, amelyekkel a német államok rendelkeztek 1848 márciusa előtt. Különös hangsúllyal foglalkozik azzal a magas cenzussal, amelyet a választásokkal kapcsolatban állapítottak meg. »Kíváncsiak vagyunk, hogyan fog az országgyűlés viselkedni. . . hogy honfitársaink ezt az ajándékot hogyan fogadják — azt tudjuk előre. A szabadság sír — szomorúak az elkövetkező napok, amelyek felé haladunk — március 15-t búsan fogjuk ünnepelni.«3 9 A lap egy későbbi száma is hasonló bírálatot gyakorol az oktrojált alkotmány felett. A kormány a »szegény néposztályokat« a magas cenzus bevezetésével megfosztotta a választójogától, így képviselőik nem lesznek. Az elnyomottak ügyében a kiváltságosok döntenek majd.». . . két osztálya van a nemzetnek, azok, akik jogokkal rendelkeznek és azok, akik jogtalanok.«4 0 A nyilvános választást a gazdagok kihasználják, a hivatalnokok is visszaélnek majd hatalmukkal. Nemigen lát a cikk lehetőséget arra, hogy a kormány »a szegény nép« helyzetén javítani fog. Ha az alsóház a nép érdekeit képviselné, — bár ez nem valószínű — akkor e határozatok keresztülvitelét a gazdagokból álló felsőház megakadályozhatja. Ha a két ház egyetértene, akkor a császári vétó is beleszólhat az ügyekbe. »A népfelség tehát semmiség, egy ember akarata hatályosabb, mint 38 millióé. Ilyen abszolút vétó nincs egy valamennyire is demokratikus alkotmányban. . ,«41 A radikálisok az oktrojált alkotmánynak nemcsak az antidemokratikus pontjait támadták, hanem nagy tüzet nyitottak a nemzeti szabadságjogok eltiprása miatt is. K. Sabina egy vezércikkében a kormány politikájának hazugságait leplezi le. A kormány, mikor szabadságot ígér, bilincseket ad. »Hazudik, amikor azt ígéri, hogy a haladás élére áll. . . Hazudik, amikor a nemzeteknek egyenlőséget ígér. . . Hazudik, amikor a népek elégedettségéről beszél. Hazudik már a létezésétől kezdve és hazudni fog pusztulásáig.«42 Ha meg kellene írni a hazugság történetét, akkor csak elő kellene venni a különböző félhivatalos és hivatalos kormánylapokat! Több cikk a kormány elleni támadás során fontos tanulságokat von le az elmúlt év tapasztalataiból. Sabina a Noviny Lipy Slovanské c. lapban az oktrojált alkotmány kapcsán ismét felveti azt a súlyos hibát, amelyet a szabadságukért harcoló népek azzal követtek el, hogy az elmúlt esztendőben egymás ellen harcoltak. Az oktrojált alkotmány nem volt örömnap számunkra — írja Sabina — de »sok megnyugtató és örvendetes gondolat merült fel bennünk, mert ezen a napon sok tehertől és előítélettől szabadultunk meg, amelyek törekvéseink keresztülvitelében mérhetetlenül korlátoztak bennünket. Azokhoz a katonákhoz hasonlítottunk, akik a harctérre érve valóságos ellenségeiket keresték. Az egyik azt mondta, itt van, a másik, hogy ott van, a harcosok szétszóródtak, elfáradtak a vélt ellenséggel való harcban, miközben az igazi körülkerítette őket.«43 Az egymás ellen folytatott kemény harcokból írja Sabina — a cseh radikálisok sokat tanultak. Ennek kapcsán veti fel a következő kérdést : lehetséges-e szabadság, egyenlőség, testvériség ott, ahol a polgár polgár ellen, nemzet nemzet ellen harcol, ahol egy ország fiai nem ismerik egymás feladatait és egyik a másik ellen küzd, ahelyett, hogy együtte-39 PVL. 1849 márc. 8. (67. sz.) 40 U. o. 1849 márc. 14. (73. sz.) 41 U. o. 42 K. S. jelzésű vezércikk NLSl 1849 márc. 20. (67. sz.) 43 K. S. jelzésű vezércikk u. o. 1849 márc. 13. (61. sz.)
