Századok – 1952
Tanulmányok - Arató Endre: A cseh és magyar nép összefogásának hagyományai 1849-ben 731
738 ARATÓ ENDRB Az oktrojált alkotmány kifejezésre juttatta azt az elvet, hogy a hatalom az alkotmányos monarchiában az uralkodóé, aki »isten kegyelméből« áll a birodalom élén. Az alkotmány egyesítette a monarchiát, egységes vám és kereskedelmi rendszert vezetett be. A nemzetek érdekeit figyelmen kívül hagyva elrendelte az egységes osztrák állampolgárságot. Bevezette a koronatartományok rendszerét és a birodalmi centralizmus alá rendelte az egymástól szétszakított nemzeti területeket. Az oktrojált alkotmány Csehország egyesítése helyett, amely a cseh hazafiak jelentős követelése volt és egyik alapja a cseh nemzet további polgári fejlődésének — az országot három külön országrészként kapcsolta az osztrák birodalomba. (Cseh királyság, morva őrgrófság, alsó- és felsősziléziai hercegség). Az oktrojált alkotmány tehát törvényesítette az osztrák birodalom "keretébe tartózó népek nemzeti elnyomását. Az alkotmányban szereplő pont a nemzetek egyenjogúságáról a gyakorlatban az ausztriai nemzetek egyenlő elnyomását, az egyenlő jogtalanságot jelentette. Csehország számára a március 4-i alkotmány az 1848 április 8-án kiadott kabinetlevélben biztosított jogok visszavonását jelentette. (A március 4-i alkotmány alapján azután a cseh királyság részére külön alkotmányt adtak ki 1849 december 30-án.) Az oktrojált alkotmány amellett, hogy az osztrák birodalom kebelébe tartozó népek nemzeti elnyomását szolgálta — ami ezzel együttjárt' — antidemokratikus is volt. A birodalmi és tartományi gyűlések képviselőinek választásából a lakosság döntő többségét kirekesztették, a választójogot magas cenzushoz kötötték. Az oktrojált alkotmány a legelemibb szabadságjogokat, mint a sajtó- és gyülekezési szabadságot — hogy csak a legfontosabbakat említsem — sem biztosította. Az alkotmány bizonyosfokú polgári jellegét mutatja, hogy eltörölték a feudális szolgáltatásokat, a főnemesség és főpapság rendi képviseletét. Méltán állapította meg Marx és Engels az oktrojált alkotmányról, hogy »az abszolutizmust Ausztriában minden vonalon visszaállították 1849 március 4-én.«2 4 Az oktrojált alkotmány tehát az ellenforradalom látszólagos győzelmét jelentette. De ez a győzelem a cseh nemzet csaknem minden rétegében, egyiknél kisebb, másiknál nagyobb elégedetlenséget váltott ki. Az oktrojált alkotmány kibocsátásakor a cseh liberálisok és a kormány prágai helytartói számítottak a cseh nép tiltakozó megmozdulására. Pinkas liberális képviselő mondotta : »Mi nem fogunk fellázadni, de olyan messzire nem ér el a hatalmunk, hogy meg tudnók akadályozni azt,ami biztosan kifog törni.«25 Brauner liberális képviselő is megállapította, hogy valami készülőben van. A kormány csehországi képviselői meg is tették a szükséges katonai intézkedéseket. Ponton híddal kötötték össze a Hradcanyt — ahol nagyobb katonai erő állomásozott — Karlín prágai városrésszel, továbbá megerősítették a prágai helyőrséget.26 Valóban szükség volt ezekre az intézkedésekre, mert a prágai nép nem egy alkalommal juttatta kifejezésre elégedetlenségét. Március 11-én, a szentvencelfürdői gyűlés évfordulóján, Prágában két helyen ünnepséget tartottak » a nemzeti ébredés ez első megnyilatkozásának emlékére« és nagy lelkesedéssel énekelték a K. Sabina által csehre fordított Marseillaise-t és a lengyel nép harcra lelkesítő himnuszát, a Jeszcze Polska niezgineta-t.27 24 Marx—Engels Művei VI. 86. 1. (oroszul) 26 Traub i. m. 39. 1. 26 U. o. 39-40. 1. 27 U. o.
