Századok – 1952
Tanulmányok - Farkas Lajos–Radó Géza: Kossuth és a szabadságharc hadiipara 688
KOSSUTH ÉS A SZABADSÁGHARC HADIIPARA 727 mit sem változtat azon a tagadhatatlan tényen, hogy június vége felé nem volt rongyos honvéd és a ruhabizottmány Kossuthnak azt az irányelvét, hogy a magyar sereg a legnagyobb gondra s legjobb ellátásra méltó, példamutató munkával, nagy szakértelemmel és féltő szeretettel teljesítette. • A győzelmes tavaszi hadjárat végső sikerét — akár ősszel, Jellasics futása után — a megvert császári seregeknek osztrák területre való visszaszorítása és megsemmisítése jelentette volna. Görgey azonban most is megállt a határon, ami újból kegyetlenül megbosszulta magát. Az osztrákok a hetekig tartó harci szünetben rendezték és kiegészítették zilált soraikat, új erőre kaptak és mire Görgey — Kossuth állandó és követelő sürgetésére — támadásba lendült, már elkésett : júniusban az osztrákok ellen csatát csata után vesztett és június 25-én a cári seregek betörése is kétségbevonhatatlan ténnyé vált.22 5 A fővárost ismét ki kellett üríteni és a honvédek egyre nagyobb területek feladására kényszerültek az ország nyugati, északi és keleti frontjain egyaránt, ez pedig egyet jelentett a hadi- és hadfelszerelési-ipar nyersanyag és gyártási bázisainak gyors zsugorodásával. Szekerekre kellett rakni az elmozdítható berendezéseket, a gyárak részére új otthonokról kellett gondoskodni, de alig telepedtek meg valahol, a hadihelyzet folytonos romlása, az újabb katonai viszavonulások további vándorlásokra kényszerítették az üzemeket s az azokhoz tartozó munkásokat. A helyzet még sokkal nyomasztóbb volt, mint januárban, mert most a harapófogó két szára — az osztrák és a cári hadak — gyors ütemben közeledtek egymáshoz, hogy összeroppantsák a honvédő sereget. Kossuth ismét az összes erők koncentrációját választotta kivezető útnak : valamennyi csapatot összevonni az ország déli részén, a Szeged-Arad-Temesvár-háromszögben s először egy hatalmas ütéssel leteríteni az osztrákokat, majd külön megmérkőzni az amúgy is vontatottan, kedvetlenül, túlságos óvatossággal operáló cári sereggel, amely — számos jel szerint — nem is vállalkozott volna egy nehéz téli hadjáratra. Ez bátor és logikus elgondolás volt s ha a képviselőházban és Görgey környezetében egyre erősödő kapituláns irányzat nem okoz annyi ellenkezést, zavart, defetizmust, a honvédség zömének töretlen forradalmi elszántságára és osztrákellenes gyűlöletére támaszkodva ez a terv komoly reményt nyújtott volna a sikerre. Ha a tények világánál pontos mérlegre tesszük a szabadságharc hanyatlásában és bukásában közrejátszó legfőbb okok rangsorát, bátran állíthatjuk, hogy a katasztrófában aránylag igen kis része, talán a legkisebb része volt a hadi- és hadfelszerelési ipar működése fogyatékosságainak. Kossuth az összeomlás napjaiban is nagy figyelmet szentelt a fegyver-és hadianyagutánpótlás biztosításának. Amúgyis óriási munkabírását ismerve, ezt jól megértjük, hiszen a feltornyosuló veszedelmek idején szerette volna önmagát megsokszorozni. Állandó pontos tájékoztatást követelt valamennyi katonai és polgári hatóság-22S Szeremlei i. m. II. k. 192. 1.
