Századok – 1952

Tanulmányok - Farkas Lajos–Radó Géza: Kossuth és a szabadságharc hadiipara 688

KOSSUTH És A SZABADSÁGHARC HADIIPARA 715 lánsok és üzérkedők siserehada miatt egyre nehezebbé vált. Február 4-én meghagyta Láhnernak : »A fegyvergyár munkásai éppen úgy, mint a Ruha­bizottmány dolgozó személyzete, katonai bánásmód és fegyelmi rendszer alá lévén állítva, beszállásolásuk, mint a katonaságé, némi kényszerítéssel is eszközöltethetik. Ha lehet, méltányos egyezség az illető ház- és bérszoba tulajdonosokkal, ha nem, hatósági ármegállapítás.« Élelmezésnél közkonyha (menage) felállítását tartotta helyesnek. És elfogadta Rombauer előterjesz­tését, amely szerint a munkások visszamenőleg megkapták bérüket a Pesttől való indulás napjáig, ezen felül pedig 10— 20%-al emelték mind a napidíjas, mind a darabbérben dolgozó alkalmazottak fizetését.153 Kossuth tehát igye­kezett a fegyvergyári munkásság nehéz helyzetén könnyíteni, ugyanakkor azonban ragaszkodott a szigorú munkafegyelem betartásához. Mikor Láhnert »a munkásoknak minden méltányos kérelmök« megadásáról értesítette, hozzáfűzte : » . . . egyúttal felszólítom Önt, hogy komolyan tudassa a fegyver­gyári munkásokkal, hogy a munkaidőre nézve magokat a ... kiszabott időhöz alkalmazzák! megvárandom tőlük, hogy most, mikor a haza általok kíván fegyverekkel ellátatni, a buzgó hazafi és a becsületes iparos szorgalmá­val fognak dolgozni.«15 4 Egyidejűleg a munkával túlhalmozott Kossuth széles­körű felhatalmazást adott Láhnernak, hogy bérügyekben önállóan döntsön »s engem aprólékos panaszok eligazításától megmenteni tessék . . .« Ezzel akarta azt a lábrakapott rossz szokást megszüntetni, hogy a hadiipari vezetők a kisebb jelentőségű ügyekben is hozzáfordultak döntésért.15 5 Acélöklöt mutatott a fegyvergyári alkalmazottak közé beépült ellenség felé. Megparancsolta Láhnernak, hogy rövid úton bánjon el a szabotőrökkel és az uszítókkal. Ezért a személyzet minden tagját katonai törvénykezés hatálya alá rendelte. »Különös szigorúság és kérlelhetetlenséggel kell azok ellen eljárni, kik engedetlenségre, ellenszegülésre« bujtogatnak »s e czélból complot­tokat« szítanak.156 * Kétségtelen, hogy a hadiipar sorsa mélyen be volt ágyazva a szabad­ságharc menetébe és való összefüggéseiből tépnénk ki a fegyverkezés ügyét, ha nem vennénk figyelembe a katonai és politikai helyzet fordulatait. Kossuthnak a baloldali forradalmi erőkkel való szövetsége és a haza szabad­ságáért minden áldozatot vállaló néptömegek példátlan vitézsége tették lehetővé a dicsőséges tavaszi offenzívát, amelynek eredményeképpen az ország területe majdnem teljes egészében felszabadult a betolakodott osztrák seregek uralma alól. Ezzel új lehetőségek nyíltak arra, hogy Kossuth a hadi-és hadfelszerelési-ipar nyersanyag és termelési központjait ismét munkába állítsa, sőt továbbfejlessze. Ennek érdekében az intézkedések egész sorát foganatosította. Hogy az eredmények még sem bontakozhattak ki a szükséges mértékben, annak okai a belpolitika jobbrafordulásával magyarázhatók. A képviselőház úgynevezett békepártja akkor már fokozódó befolyáshoz jutott, a radikális szárny pedig mindinkább elszigetelődött. Kossuth a detro­nizációval gondolta a mindenáron békülni akarók kezét megköthetni, azon­os OHB 1463/1849. 151 OHB 1541/1849. 166 OHB 1484/1849. 156 OHB 1581/1849. •14 Századok 3—4.

Next

/
Thumbnails
Contents