Századok – 1952
Tanulmányok - Farkas Lajos–Radó Géza: Kossuth és a szabadságharc hadiipara 688
712 FABKAS LAJOS—BADÖ GÉZA induljon meg, Láhner azt felelte, hogy ilyen körülmények kbzött a munka csak 12 nap múlva kezdődhet, hiszen a fegyvergyár részére kijelölt nagyváradi vár rendkívül elhanyagolt, sötét és piszkos szobái sem voltak még kiürítve, de különben is, Pesten, összehasonlíthatatlanul kedvezőbb körülmények között 5 hónapnál is több kellett az üzem megindításához.13 5 Kossuth felindultan válaszolt : »Szent isten, az illy lassú kezdetben ne legyen meg a szomorú végzet is.« És a gyár valamennyi munkásához és alkalmazottjához szólva, így folytatta parancsnak beillő kívánságát : »Tudják meg, miként a 12 napnak 12 éjjele van és nekünk az éjet is nappallá kell tennünk, ha sikerhez akarunk jutni.«136 Kérő és figyelmeztető szavait megértették,* megfogadták a munkások, akik a tökéletesen felszerelt, világos pesti üzemüket »Nagyvárad sáros utczáivah és a legkezdetlegesebb munkafeltételekkel cserélték fel,137 A »fegyverek javítása január 17-én kezdődött meg«, — hangzott Láhner újabb jelentése,13 8 de az új fegyverek gyártására csak február eleje táján került sor. Súlyos okai voltak a késedelemnek, ámbár az eredmény így is rendkívüli. »Csak az álladalmi fegyvergyárnak magának bent a várban 43 szobát kellett műtermekké és raktárakká átalakítani, — 124 nagy asztalpadokkal ellátni s 25 tüzet felállítani ; szinte a fegyvergyár számára kelle még a városban egy házat kibérleni s ott kovács, puskaműves és reszelő műhelyeket, a szükséges tüzekkel berendezni. . . A megkívántató szerszámoknak és gépeknek sem voltunk teljes birtokában, részint mert Pestről-Budáról nem is lehetett mindent elhozni, részint mert több rakományok és rákászok elvesztek, részint mert sok gépeknek egyes alkotórészei útközben majd elhagyattak, majd megtöredeztek... A táborokba is kellett egészen elkészített műhelyeket átengedni s a leggyakrabban egyes készületeket kiadni, pedig mindezen felszerelést igen nagy mértékben nehezítette à szükséges anyagszerek hijányzása. Majd aczélban, majd pléhekben, majd legkivált reszelőkben. . . igen nagy vala a hijány... Míg Pesten voltunk, a fegyvergyárnak külső vállalkozók készítették a szerkezeti részeket, részint pedig külföldről vette azokat. Nagyváradra érkeztünk után azonban nem lehetett e rendszert többé alkalmazni. Magának a gyárnak kellett műhelyeket állítani, miben a szerkezeti részek gyártassanak.«139 Láhner egy későbbi beszámolójából valók ezek az idézetek, amelyeket jól egészítenek ki Rombauer január 30-iki közlései : »Tegnapelőtt kezdődött volna meg a fokonkintí működés, miután a padok (Werkbänke) elkészítésével roppant sok időt .vesztettünk.« A munka néhány nap múlva mégis megindult, de csak »némelly részben, mert voltak munkaágak, mellyeket még akkor sem lehetett megindítani«, mivel a teljesen megváltozott körülmények közé került gyárban a munka megszervezése terén is új rendszerre, a teljes önellátásra kellett áttérni,149 Miért helyezte Kossuth a hadiüzemeket Nagyváradra? A debreceni helyszűkén kívül nagy szerepe volt ebben a város jó stratégiai fekvésének. Körülbelül egyforma távol volt az arcvonalaktól, de ennél is döntőbben érvényesült az a kossuthi elgondolás, hogy a környéken levő bányák, kohók és hámorok számottevő részben elláthatják a váradi gyárak vasszükségletét és így 135 OHB 618/1849. 136 OHB 383/1849. 137 OHB 618/1849. 133 OHB 1463/1849. 138 OHB 6095/1849. 140 OHB 1463/1849.
