Századok – 1952
Tanulmányok - Farkas Lajos–Radó Géza: Kossuth és a szabadságharc hadiipara 688
KOSSUTH ÉS A SZABADSÁGHARC HADIIPARA (597 szállította le a megrendelt 80.000 puskavesszőt?« hiszen »a szállítási kötelezettség ideje már augusztusban letelt«.6 7 íme a termelés lassítása, fékezése lépten-nyomon felmerült. Kossuthnak az országos fegyvergyártási hálózat kiépítéséről szóló terve sikerének az volt az előfeltétele, hogy a különböző és egymást kiegészítő üzemek munkája teljesen összehangolt legyen, mert különben egy üzem kiesése is komoly zavarokat okozhat, sőt fel is boríthatja az egész elképzelést. Mit ér pl. a gyalogsági fegyver szurony nélkül, amikor az akkori hadviselés módszere mellett a gyalogságnak, mint fő fegyvernemnek küzdelmeit a szuronyharcok döntötték el ? November 6-án Kossuth a breznóbányai polgármesterhez intézett leiratában erélyesen sürgette egy másik szabotáló üzemnél, Tibély ottani gyárosnál a megrendelt szuronyokat. A személyes felelősség súlyos következményeivel fenyegette meg a polgármestert,-ha »a megnevezett gyámok rögtön nem fordítja minden erejét a kötelezett szuronyok készítésére«, hiszen a vállalt 40.000 darabból eddig egyetlen darabot sem szállított a pesti fegyvergyárnak,6Я amely 100.000 darab szuronyos lőfegyver gyártására kötelezte magát. Jellemzi Kossuth munkamódszerét, hogy nem érte be az erélyes leirattal, hanem a fegyvergyár kormánybiztosa útján külön futárt is küldött Breznóbányára a szükséges intézkedések foganatosítására. Kossuth gyanúja nem volt alaptalan. A futár ott durván elkészült 16.000 darabot talált s ebből 4000 szuronyt tüstént Pestre szállíttatott, hogy »fennakadás ne legyen«, a többinek rögtöni elkészítését pedig megsürgette. A kormánybiztos jelentéséből az is kitűnik, hogy a futár, akinek Kossuth »Nyílt Rendelet«-et adott küldetése sikere érdekében69 , a mecenzéfi vasmunkásokhoz is kiszállt »új 40.000 szuronyra alkut kötni«. Apró »puskagarniturokra is szerződ vényt kötött« és a »rimaszombati lakatosokat is ilyen garnituraszerek készítésével bízta meg«. »Jelenleg a gyár — így fejeződik be a kormánybiztos jelentése — napi 80—100 puskát készít, jövő héttől kezdve azonban 200—250 darabot fog naponkint beszállíthatni a fegyvertárba.«7 0 A kormánybiztos jövendölése teljesen alaptalannak bizonyult. A termelés fokozására irányuló minden igyekezet megtört a gyár osztrák vezetőjének árulásán, a másik igazgató, az angol Dobbs szabotázsán és a tulajdonosok teljes nemtörődömségén, akik nyíltan folytatták sötét üzelmeiket és egy fillért sem voltak ha jlandók az üzembe fektetni külön állami jótállás nélkül. Erre vall Kossuth november 11-iki rendelete a kormánybiztoshoz, amellyel arra utasította, hogy a még szükséges műszereket minden áron bérbevenni igyekezzék. Biztosította egyben a társulatot, hogy »ha netalán olly műszerek is megszerzendők, mellyek már külföldön megrendelvék, de mind ez ideig nem érkeztek, a később megérkezőket az országos kincstár átveendi vagy amennyiben szükséges lesz becsáruk kártalanítására, azt szinte megteendi.«7 1 Az árulás, a szabotázs, az ellenállás letörésére és a termelés múlhatatlanul sürgős fokozására nem volt más mód, mint a legerélyesebb állami beavatkozás. Kossuth november 14-én erre a gyökeres megoldásra szánta el magát : az üzem azonnali államosítása mellett döntött. November 17-én már meg is jelent a Közlönyben az államosítási rendelet. Régi szakembert, Rombauer 67 OHB 2173, 2275/1848. 68 OHB 2443/1848. 69 OHB 2327/1848. 79 OHB 2777/1848. 71 OHB 2777/1848. 13 Századok 3—4.
