Századok – 1952
Tanulmányok - Barta István: Kossuth és Csányi 593
674 ПАКТА ISTVÁN hajtani a szászokra kivetett adót — Bem ennek is elengedte egyrészét — meg kellett indítani az új törvényszékek munkáját, meg kellett akadályozni a kártalanítások terén felmerült rengeteg visszaélést, meg kellett védeni a jobbágyokat földesuraik zsarolásai ellen,4 5 rendezni kellett, a nemzetiségi béke előmozdítása érdekében, a görög szertartású papoknak juttatandó állami támogatás ügyét s mindezek mellett állandóan gondoskodni kellett a hadsereg szükségleteiről, az új alakulatok, a folyton alakuló vadászcsapatok és idegen légiók felszereléséről és ezen túl is százféle váratlanul felmerülő szükségletről, amelyekről csak annak van némi áttekintése, aki végigolvassa az öreg kormánybiztos szinte naponta érkező jelentéseit az utolsó erdélyi hetekből.46 Utolsó erőfeszítései arra irányulnak, hogy Kossuthtal egyetértésben helyreállítsa a nemzetiségi békét s Erdély román népét a szabadság közös ügye számára megnyerje. Mint február folyamán, úgy most is elkeseríti, hogy magyar részről egyesek a megbékélés szándéka helyett a megtorlás fegyverével élnek a románok ellen. »Minden parancsok dacára sok oláh legyilkoltatik a portyázok által — jelenti április 14-én — mit illyen rendezetlen, fenyítéshez nem szokott seregnél Isten sem akadályozhat, s ez meg fog bosszultatni.«47 Április 27-én ismét az önkéntesekre panaszkodik Kossuthnak : »Nincs nap, hogy borzasztó excessusokat ne tennének, legújabban Berkest felégették és sokat legyilkoltak, állítván, hogy lövésekkel fogadtattak.«4 8 »Az oláhokra egyrészről vadászat tétetik, másrészt barátságos meghívás a törvényes ösvényre« — mütat rá "máshol a vezetők szándékai és az alárendelt közegek gyakorlata közt tátongó szakadékra4 9 Éppen ezért üdvözli örömmel Kossuth kezdeményezését, amikor az Drágos János bihari képviselőt kiküldi a románokkali megbékélés eszközlésére. »Az oláhokra nézve Drágost megvárom — írja április 29-én Kossuthnak — különben már a papok által intézkednék«. A román lakosság szempontjából nézi azokat az intézkedéseket is, amelyeket a parasztság érdekében, a kártérítést előíró rendelkezésekkel való visszaélések és a földesúri túlkapások ellen tett. »A kármentesítésre — írja tovább — egy módot találtam ki, a békebírákat, ezek közbejöttével hiszem, a legtöbb károkra nézve meglesz az egyesség, ezek közbejötte nékül minden egyesség érvénytelen, és ma megtiltom a munkábani egyezkedést, mert robot-szaga van. Sok élhetetlen ember van, szeretne némelyik ismét robotoltatni, de egy placatumban azt meg-45 Csányi ápr. 28-án adott ki egy rendeletet m körülményeken nem okult zsarnokok« ellen, »kik volt jobbágyaikat, jóllehet azoknak többé nem uraik, erőszakkal is r obotra kényszerítik«. Kimondta, hogy »aki ellen e vétek bebizonyul«, úgy tekinti, »mint egy új lázadásnak üszkét elszórni törekvőt, törvények, haza iránti hűtlent«, s rögtön törvény elé állítja. A volt jobbágyoknak pedig, »a törvény jótékonyságánál fogva velünk minden tekintetben egyforma jogú polgároknak, testvéreinknek« meghagyta, »hogy hasonló istentelen parancsoknak engedelmeskedni ne merészeljenek.« (A rendelet mellékelve az ápr. 28-i 6435/1849. sz. jelentéshez.) Május 8-án pedig arra panaszkodik Csányi Kossuthnak, hogy »az uraknál az uralom régi érzete még mindig fő vágya a kebelnek« s kérte, hogy »az igazságügyi minisztérium egy szabályt alkosson a majorság földén lakóknak tartozásai érdemében.« »Szükséges—írta ugyanakkor — szabályt alkotni a haszonbérlők és tulajdonosok közt fennforgó kérdésben is.« (OHB 6848/1849. sz.) 46 Csányinak ezekből a hetekből az alábbi jelentései találhatók az OHB iratai között: Ápr. 11. (4513.), 13. (5714.), 16. (5823.), 18. (5966.), 19. (6062.), 21. (6053.), 24. (6206.), 26. (6146.), 27. (6288, 6326, 6565.) 28. (6435.) május 2. (6468., 6576.), 8. (6848.) és 10. (6911). 47 OL. OHB. 5682/1849. sz. 48 OL. OHB 6326/1849. sz. 49 Máj. 8-i jelentésében. (OHB 6848/1849. sz.)
