Századok – 1952
Tanulmányok - Barta István: Kossuth és Csányi 593
670 BAB.TA ISTVÁN különben nincs állandóság. Nemzetiségek s vallások, mint status organizmus alapjai, kábaság. Ennek meg kell szűnni s a megszűnést új territoriális felosztással garantirozni.Ezen organisatio minden detaillaiban végtelen fárasztó operatum gystematicum, s csak most lehetséges, s csak egy ember teheti! Békés időben, s collegialis tanácskozás soha. Óriási feladat : hátam borsódzik tőlle. Mondd tisztelt Barátom, magadra vállalod-e? Tudnom szükség okvetlenül!«32 De nem csak abban nyilvánul meg Kossuth határtalan bizalma Csányi iránt, hogy ilyen hatalmas feladat vállalására kéri fel, nem is csak abban, hogy beavatja Beöthy bukaresti diplomáciai küldetésének bizalmas részleteibe, vagy hogy közli vele a magyarországi hadjárattal kapcsolatos elképzeléseit, vágyait : Csányi az elsők között van, azok között, akiket Kossuth beavat a függetlenségi nyilatkozat és a Habsburg-trónfosztás nagy tervébe. Ugyanebben a levélben Komárom fontosságáról ír Csányinak, amely ha elveszne, eszközül szolgálhatna Ausztriának arra, »hogy ha rosszul megy dolga, onnan ajánlhasson pacificatiókat, számítván a sok saját bőrét őrző gyávaságra, mellyel fájdalom még lifcst is bővölködünk.« »Azért itt van az idő — tér rá Kossuth itt a legfontosabbra, —hogy a nemzet nyilatkozzék s ezzel minden intriguának útja vágassék. S az orosz interventiónak felkérése s a mártius 6-ki manifestum által Magyarországnak eltörlése után ezen nyilatkozat más nem lehet, mint az, hogy 1-ör Magyarország minden hozzá tartozókkal, úgy territoriális, mint állami integritásában sértlietlen, oszthatlan, önálló és független, 2-or az austriai ház mint hitszegő és honáruló, Magyarország feletti uralkodásból örökre kizáratik ; 3-or ideiglenes kormány alakíttatik ; 4-er az országgyűlés bevégezvén missióját új választást rendel s Constituantot hív össze, melly a nemzet jövendő organismusát megállapítsa. Egy nagy győzelem s ez azonnal így lesz initiálva.«33 Csányi erdélyi körútja miatt csak megkésve vette kézhez Kossuth nagyfontosságú levelét s április 11-én írt válasza már nem befolyásolhatta Kossuthot a döntés meghozatalában. Helyeselte Kossuth tervét, de úgy vélte, ahhoz, »hogy a hitszegő austriai ház ellenében határozottan és következetesen nyilváníthassuk kizáratását az uralkodásból, mellyel olly vétkesen visszaélt, szükséges, hogy Európa nemzeteinek szótárában mint független nemzet álljunk. Eddigelé — folytatta — Európának a közlekedés hiánya miatt nem volt alkalma megtudni helyzetünket, mindent az osztrák érdekben írt hirlapokban látván, hinnie kölle, hogy a magyar nemzeti függetlenségnek végórája ütött.« Ügy látta, hogy az erdélyi győzelmek következtében jól állnak az ügyek »és remélni lehet, hogy ügyes érintkezés jó eredményt szülhet«, 32 Hogy Kossuth mennyire komolyan gondolta Erdély azonnali és teljes beolvasztását, az kiderül egy ápr. 5-i, Duschek pénzügyi államtitkárhoz intézett rendeletéből is. A rendeletre Csányi márc. 28-i jelentése szolgáltatott alkalmat, amelyben Csányi a harmincadhivatalok és az erdélyi kincstartóság átszervezéséről számolt be s amelyből kiderült, hogy Csányi továbbra is fenntarthatónak vél valamiféle erdélyi központi pénzügyi hatóságot. »Statustitkár úr tudja nézetemet — írta Kossuth Duscheknek — mikint én semmi olly institutiót nem akarok meghagyni, melly Erdélyt a közigazgatásnak akármelly ágára nézve külön tartomány színében tartaná fenn, s azért különböző kezelési ágazatoknak másutt, mint a minisztériumban központosítását nem engedhetem, éppúgy mint amiként száműzve kell lenni minden collegialis igazgatási formának, minthogy az a ministerialis felelősség eszméjével merő ellentétben áll.« Kérte Duscheket. hogy ilyen értelemben tájékoztassa Csányit. (A rendelet fogalmazványát 1. OL. OHB. 4210/1849. sz. alatt.) Ezeket a nézeteket maga is kifejtette, jóval részletesebben Csányinak ápr. 5-i levelében. (Csányi-iratok 1278. rakt. sz.) 33 Kossuth ápr. 1-i s. k. levelét 1. a Csányi-iratok 1278. rakt. sz. csomójában.
