Századok – 1952

Tanulmányok - Barta István: Kossuth és Csányi 593

KOSSUTH ÉS ('SANYI 659 életéből folyó sajátságos színezetűek s komoly következmények nélkül nem illeszthetőek lennének — ahhoz idomíttassanak.« Ehhez képest figyelmébe ajánlotta Kossuth Csányinak azokat a kényes kérdéseket, »mellyek egy három nemzetből s négy bevett vallásból összeszerkesztett népségű országban uralkodnak«, de hangsúlyozta, hogy »a magány vagy felekezeti érdekek miatt sem a közügyet, sem pedig a magyar nemzetiség jövőjét (nem a többiek feletti zsarnokságát) biztosító magosabb political szempontokat háttérbe szorítania nem keil«. Két szempont körül kell forogniok Csányi intézkedéseinek : »megnyerni a nép sympatliiáját a magyar alkotmányosság és önállóság új eszméinek és rendelkezéseinek, vagy peaig — hol ezt az alávaló bujtogatások által félrevezetett nép antipathiája nem engedné — erelyes szigor s kérlel• hetetlen eljárás által nyugalmat teremteni«. A politikai átalakítás részleteit akkor kívánta Kossuth közölni, amikor Csányi jelentéseiből meggyőződik arról, »miszerint Erdély állapota arra is eléggé consolidált, hogy a poUticai jogok élvezetére s a közterhek viselésére nézve behozatni óhajtandó egyenlősítés semmi komolyabb rázkódásokra okot szolgáltatni nem fogna« ; ezért Csányi a politikai rendezést illetőleg egyelőre csak olyan intézkedéseket tegyen, »mellyek a magyar érzelmű népességnek kedvesek, vagy az ellenséges hangulatuakat féken tartsák«. Hangsúlyozta Kossuth, hogy »a három nemzet törvényhatósági életét egy kaptára húzni most még nem lehet« s ezért különkülön írta elő Csányinak az Erdély egyes népeivel szembeni bánásmódot. A székelyek régi terhein könnyíteni kell, a katarőrszolgálatot meg kell szüntetni, belső autonómiájukat tiszteletben kell tartani, de rá lehetne őket venni, hogy főtisztjeik választásáról a kormány javára lemondjanak. A szászok ostromállapot alatt legyenek mindaddig, míg »békés és csendes viseletök s az alkotmányhozi símulások esetén« a politikai jogok élvezetébe bevonhatók lesznek. A románoknál különbséget kell tenni a határőrvidékiek és a megyebeliek között, de mindig csak a bűnös egyének büntetendők és nem a közösség. A határőrszervezet eltörlendő és a szomszédos hatóságokba beolvasztandó, de erről előzőleg alapos tanácskozást kell folytatni a szomszéd hatóságok vezetőivel. A legfontosabb »az erdélyi lakosság sympathiájának megnyerése«, aminek érdekében a nemesség úrbéri kármentesítésére kezdeményező lépéseket kell tenni, a tisztviselők fizetését fel kell emelni, a károsultakat a felkelők vagyonának terhére kármentesíteni kell stb. »Kegyelem, vagy igazság vezesse-e önt a bűnösök megbüntetése körül, — hangzott a fontos elvi utasítás — ezt a körülmények s ön belátása határozandják. De legyen kegyelem, legyen igazság : minden esetre erő legyen.« Helyesen látja Kossuth ebben az utasítasban, hogy az önvédelmi háború érdekei a reakcióval, különösen a szászokkal szemben az erő mutatását, a román paraszttömegeknek reakciós vezetőiktől való elválasztását kívánják, nem jut azonban még el addig, hogy ezen túlmenően a román parasztság és az egész erdélyi románság megnyerésére konkrét eszközöket tudjon Csányinak javasolni ; a demokratikus nemzetiségi politika hiánya Csányi eredményes erdélyi működésének egyik legfőbb akadálya. Láttuk, hogy Csányi korábbi kormánybiztosi működésének sarkköve - mint általában a teljhatalmú kormánybiztosokénak mindig — a katonai vezetéshez való viszony volt. Kossuth most, éppen a Görgey vei kapcsolatos tapasztalatokon okulva, ebben az irányban is határozott utasítást kíván Csányinak adni. A Csányi megbízatását tartalmazó nyilt rendeletben először külön kiemelte, hogy »működési köréhez tartozik különösen az erdélyi hadsereg, mellynek amint stratégiai vezérlete a vezér parancsnokot illeti, úgy a