Századok – 1952
Tanulmányok - Barta István: Kossuth és Csányi 593
KOSSUTH fis osXnyi 649 Csányi minden erejével azon volt, hogy méltónak mutassa magát arra a bizalomra, amellyel Kossuth a legkényesebb kérdésekben is hozzá fordult. Amikor Pesten, a Bizottmány körében ismertté vált a december 2-i államcsíny, Ferenc József törvénytelen trónralépésének ténye, Kossuthnak első dolga volt, hogy még a kérdés megtárgyalása előtt hosszú, bizalmas levelet írt Csányinak. Hosszan fejtegette ebben a levélben a trónváltozás önkényes, törvénytelen jellegét, ismertette a saját álláspontját és annak a határozatnak a lényegét, amelyet másnap az országgyűlés elé szándékozott terjeszteni s arra kérte Csányit, hogy Görgeyvel egyetértőleg eszközöljön ki a hadsereg nevében is hasonló tartalmú nyilatkozatot. » Ha valami illyet kibocsátnátok — írta neki — sa magyar hadseregnek minden más részeit is testvéri indulattal hasonlóra felszólítnátok, a hazának jó szolgálatot tennétek.« Csányi számára Kossuth kívánsága parancs volt : a levél vétele után azonnal Görgeyhez ment, meggyőzte őt a nyilatkozat kiadásának szükségességéről, eloszlatta aggályait, megnyerte a tisztikar számottevő tagjait és hamarosan megjelent a feldunai hadsereg nyilatkozata, amely szóról szóra a* Kossuth által ajánlott szöveggel bélyegezte törvénytelennek a trónváltozás tényét s fogadott hűséget az országgyűlésnek és a Honvédelmi Bizottmánynak.43 Oldalakon sorolhatnók még fel annak bizonyítékait, hogy Csányi mint a feldunai hadsereg teljhatalmú kormánybiztosa 1848 őszi és téli hónapjaiban is Kossuth politikájának hű támasza, a civilhatalom szilárd, erőskezű képviselője volt a táborban. Megnyilvánult ez a már ismertetett tényeken túlmenően pl. abban, hogy a felkészülés egész időszakában Kossuth szellemében, a nép katonai erejével szemben bizalmatlan Görgey szándékát keresztezve szervezte a népfelkelést, vagy hogy kíméletlen eréllyel hajtotta végre a kiürített területeken a fölös gabona begyűjtését, elszállítását, sőt szükség esetén a megsemmisítését is. Győr kiürítésekor 70.000 mérő gabonát semmisített meg, »legalább az állományéból nem fog hízni a gaz nép« — írja erről Kossuthnak. Hasonlóan megsemmisíti Windischgrätz herceg nádasi birtokának készleteit is a visszavonuláskor s míg a földmívelő néppel szemben november közepe után Kossuth kérésére nem nyúl többé a rekvirálás eszközéhez, Albrecht főherceg és Sina bankár birtokairól továbbra is ellenszolgáltatás nélkül veszi igénybe a hadseregnek szükséges fát és bort. S amikor megtudja, hogy a nyitrai püspök ellene szegült a fölös gabona elszállítását elrendelő intézkedésnek, »nehogy ez a tömeg előtt könnyen veszélyes következtetéseket maga után vonható például szolgáljon«, utasította Jeszenák kormánybiztost, hogy »nem tekintve vagyon és rangkülönbséget, a hadi törvényeket magok egész szigorúságában alkalmazni méltóztassék.«44 Kétségtelen azonban az is, hogy Csányi a helyzet kritikussá válásának időszakában nem tudta megfelelően teljesíteni a forradalmi kormánybiztos legfontosabb feladatát, azt, hogy a hadseregnél a civilhatalmat olyan erővel képviselje, hogy annak szándékait, célkitűzéseit, ha kell, a hadvezetéssel szemben alkalmazott erőszak útján is érvényre juttassa. Pedig láttuk, hogy Csányiban volt erő és elhatározottság erre olyan esetekben, amikor tisztán 43 Kossuth dec. 5-i levelét Csáuyihoz 1. a Csányi-iratok 1276. rakt. sz. csomójában, a feldunai hadsereg dec. 10-én kelt nyilatkozatát. Pap D. : Okmánytér II. k. 2G4. s köv. 1. 44 L. a fentiekre az OHB 3736, 5572. és 6411/1948. sz. jelentéseket és Csányi dec. 14-i utasítását Jeszenákhoz, OL. Kormánybiztosok iratai, 1317. rakt. sz.
