Századok – 1952
Tanulmányok - Barta István: Kossuth és Csányi 593
KOSSUTH É-i CSÁNYI 639 Közben megkapja Csányi Kossuth első levelét és bár nem találja még benne azt a határozott utasítást, amit várt, öröme mégis határtalan, mert bízik abban, hogy Kossuth megadja a seregnek az annyira szükséges határozott politikai irányítást. »Hála Istennek, hogy ismét találkozunk a hivatalos téren — írja neki október 10-én — vajha az félbe ne szakasztatott volna. írtam egyszer, hogy megállok helyemen, amíg a vész el nem vonul felettünk, például tartván Önt előttem, és bizon csak a vésznek nevekedése volt az oka, hogy szavamnak ura maradtam, mert az utolsó napokban Zala megyében történtek következtében felejthetetlen és majd tűrhetetlen bajokkal voltam küzdeni kénytelen, azonban illy komoly időben személyes viszonyokról hallgatni kötelesség.« Panaszkodik a veszteglés miatt és türelmetlenül várja Pázmándyt az országgyűlés határozatával, mert azt reméli, hogy az adja meg a döntő lökést a kínálkozó siker megragadásához.10 Kossuthnak nem kellett sok idő, hogy tisztába jöjjön a helyzettel és felismerje a bécsi forradalomnak, a bécsi nép szolidaritásának óriási jelentőségét a magyar ügy további sorsa szempontjából. Az október 8-i képviselőházi ülésben már határozottan állást foglalt a határátlépés és a bécsi nép megsegítése mellett, október 10-én, Csányi közben érkezett sürgetéseinek következtében pedig elfogadtatta az országgyűléssel a határ átlépésére és Jellasics üldözésére vonatkozó határozatot és kiadta a jelszót : »Előre Bécsig I«11 »Csányi országos biztos úrnak tegnapi napon kelt jelentése folytában — írta Kossuth a határozathoz írt kísérőlevelében Mógának, Csányinak és a táborba már elindult Pázmándynak — a képviselőház azon szempontból indulva, hogy ha Jellacsics az austriai határon túllép, részünkről a leggyávább hálátlanság volna az austriai nép iránt utána nem nyomulni és saját veszélyünket a lelkes bécsi nép nyakába hárulni engedni segítség nélkül, az ide rekesztett határozatot hozta és azt a birodalmi gyűlésnek elküldé. Ennek következtében a nemzet nevében legszorosabban meghagyatik önöknek, hogy a nemzet képviselői határozata értelmében Jellacsich táborát akármerre fordul, nevezetesen Austriába is kövessék, űzzék, kergessék és ne nyugodjanak, míg őt semmivé nem teszik.« Figyelmébe ajánlotta a határozat a vezetőknek, hogy barátként viselkedjenek osztrák földön, tartsanak szigorú fegyelmet és a sereg élelmezéséről magyar földről gondoskodjanak.1 2 Ügy látszott, hogy a határozat elhárított minden akadályt a támadó hadműveletek útjából s a magyar sereg viszonylag kedvező körülmények között, lelkes hangulatban, Bécs forradalmi népének támogatására számítva tehet kísérletet az ellenség megsemmisítésére. Azonban nem így történt. Megérkezett a táborba Pázmándy képviselőházi elnök, de állásának tekintélyét nem arra használta fel, hogy Csányi támadó terveit támogassa, hanem magáévá tette Móga nézeteit arról, hogy a magyar sereg a biztos pusztulás elébe néz, ha benyomul Ausztriába. Csányi azonnal, még az országgyűlési határozat kézhezvétele előtt futár útján értesítette Kossuthot a fordulatról, azt remélve, hogy támogatást talál nála az ingadozókkal szemben. Azonban Kossuth határozottságát is megingatták Móga és Pázmándy érvei s a várt bátorítás helyett azt a választ adta Csányinak, hogy a honvédelmi bizottmány 10 L. OL. Kossuth Polizei-Akten 167. sz. 11 Kossuth okt. 8-i és okt. 10-i beszédét 1. a Közlöny okt. 10. és 12-i számaiban, az országgyűlés határozatának eredeti, a hadsereghez küldött példányát OL. 7848/49-i rendezetlen anyag, Csányi-iratok. 12 OL. Csányi-iratok 1271. rakt. sz.
