Századok – 1952
Tanulmányok - Barta István: Kossuth és Csányi 593
KOSSUTH É-i CSÁNYI 635 maga teremtette hadsereget, meggyorsította volna az ellenséges támadást és biztosította volna annak győzelmét. Különösen a szeptemberi válság idején végzett emberfeletti munkát, amikor a sereg áruló vezetője, kihasználva a politikai hatalom átmeneti zavarait, arra készült, hogy a nehezen megteremtett sereget átvigye az ellenség táborába. Csányi ekkor a legénység hazafias érzületére támaszkodva, a meggyőzés minden eszközét igénybevéve ébresztette fel a magyar tisztekben a hazafiságot, az idegen származásúakban az eskühöz való ragaszkodást s ezzel megmentette a sereget a forradalom ügye számára. Az ő érdeme, hogy az a legkülönbözőbb elemekből összeállított sereg szeptember közepe után annyira »fanatizált« lett, hogy Jellasicsnak komoly gondokat okozott az ellene való harc gondolata.74 Csányi vetette fel a népfelkelés alkalmazásának gondolatát s bár magának is voltak aggályai a követeléseiben kielégítetlen nép felhasználását illetően, s munkatársai is »néplázadástól« óvták az ellenség előnyomulása esetére,75 mégis bátran és sikerrel alkalmazta az igazi hazafisággal eltöltött nép erejét az ellenség megsemmisítésére. Nem volt még egy sereg szabadságharcunk folyamán, amelyben a politikai vezetés elsőbbsége a katonai fölött ennyire el lett volna ismerve, mint a drávai seregnél 1848 szeptember végéig; Csányinak ekkori működése közelítette meg legjobban azt az eszményt, amely a nagy francia forradalom polgári biztosainak példája nyomán Kossuth előtt lebegett, amikor a kormánybiztosi intézményt életre hívta. Csányi mindvégig sikerrel harcolt a császárhű tábornokok árulása ellen s amellett a polgári igazgatás fölött is teljesen úrrá tudott lenni. Az öreg ellenzéki vezérnek személyes ismerőse volt a Dunántúl egész nemessége, ismerték erélyét, szorgalmasan teljesítették parancsait, akár új nemzetőr csapatok kiállítását, akár előfogatokat vagy élelmezést kívánt s még az ellenség által megszállt területekről is rendszeresen érkeztek hozzá a tudósítások az ellenség erejéről, mozdulatairól és szándékairól. Mindenki tőle vár parancsot, tanácsot, útbaigazítást, igazi forradalmi kormánybiztos, aki csak egy célt ismer, a haza megmentését és ennek a célnak az elérésére a lehetőségek határain belül minden eszközt felhasznál. Kossuthhoz való viszonya pályájának ebben a szakaszában ugyanaz, mint a reformkor éveiben: a vezetésrekivatott, zseniális államférfit látja benne, hozzá fordul nehézségeivel, erőt merít hitéből, buzdításaiból s elgondolásait igyekszik megvalósítani. Ugyanekkor Kossuth is tisztában van Csányi értékével, ítéleteinek megbízhatóságával, véleményének súlyával : hallgat rá, helyzetjelentéseihez alkalmazza tevékenységét, kiharcolja minisztertársainál Csányi kívánságainak teljesítését, a szeptemberi napokban pedig egyenesen Csányi jelentéseire, tanácsaira, kívánságaira alapozza a legalitás formáinak megőrzésére folytatott egész politikáját. Kettejük helytállása, határozottsága és együttműködése fontos tényező volt az ingadozás, a behódolás ellen folytatott sikeres harcban s jelentős mértékben hozzájárult ahhoz, hogy az ellenforradalom első támadása a magyar függetlenség ellen kudarcba fulladt. 74 V.o. Kulmer Ferenchez intézett levelével, magyar fordításban hozza a Közlöny 1848 szept. i9-i száma. 75 Csillagh Lajos zalai alispán írta szept. 14-én Csányinak, hogy néplázadástól tart, mert a nép azt beszéli, hogy azért hívták be az urak az illíreket, mert megbánták a robot elengedését. Vidos József vasmegyei alispán pedig azt jelentette, hogy a nemzetőrség soraiban sokan nem akarnak »az urak katonái« lenni. (OL. Csányi-iratok 1271. rakt. sz.) 9 Századok 3—t.
