Századok – 1952
Tanulmányok - Szabó István: Kossuth és a jobbágyfelszabadítás 509
572 SZABŐ ISTVÁN történeti pillanatot. Az események egyenesen fellelkesítették. Kossuth világosan látta, hogy az események túlhaladtak mindenen, amit eddig elértek vagy csak elérni óhajtottak is. Keresztüllépve tehát ezeken, előre kell törni Г Kossuth a közvélemény korlátlan ura lett, kicsorduló lelkesültség árja ölelte körül. Március 14-én este Pozsonyban fáklyás zenével ünnepelték, ami eddig el volt tiltva éppen politikai okokból.278 Római triumfátorként kísérték,27 9 az érte rajongó országgyűlési ifjúság testőrsége vette körül és őrizte szállását.280 A nagy bécsi omlás igazolta Kossuth küzdelmeit s Kossuth megragadta a történelem kerekét. A békepárti Kovács Lajos szerint is március 13-ával vette kezdetét Kossuth korszaka.281 Kossuth az alsó tábla kerületi ülésén március 14-én reggel jelentette be a bécsi eseményeket. Javaslatára küldöttség útján megkérték István főherceg-nádort, hogy a március 3-i feliratot a főrendekkel, akik azóta sem jöttek össze ülésre, azonnal vétesse tárgyalás alá. A főrendi tábla még ezen a napon délután 3 órakor össze is ült és elfogadták a felirati javaslatot. Kossuthék ugyan a nagy helyzetben is változatlanul meghagyták az eredeti szövegében a feliratot,28 2 ám ez a szöveg olyan általános elvi síkon mozgott, hogy — Kossuth nézete szerint is — magában hordta a teljes kibontakozás minden lehetőségét. Az országgyűlés 14-én azt is elhatározta, hogy a feliratot küldöttség útján juttatja el az uralkodó kezébe Bécsbe. A kerületi ülésben -pedig 14-én Bernáth Zsigmond ungmegyei követ javaslatára kimondták, hogy egységes-és közös nyilatkozatban tájékoztatják küldőiket — végül is magát az. országot — az események felől. A bécsi küldöttség másnap, március 15-én délelőtt 10 órakor szállt hajóra, hogy Bécsbe menjen. Tudjuk, hogy a küldöttségnek Kossuthtal az élén a forradalmi Bécsben valósággal diadalútban volt része s a küldöttség izgalmas fordulatok után március 17-én este független felelős magyar minisztérium alakítására és a feliratban foglalt reformok, ezek között az úrbéri viszonyokból való kibontakozás törvényjavaslatainak elkészítésére szóló felhatalmazással tért vissza Pozsonyba. Mindjárt másnap, március 18-án elsőként a közteherviselés és az úrbériség megszüntetésének kérdéseit tárgyalás alá vették. A jobbágyság nagy ügyében azonban már előzőleg döntő állásfoglalás jött létre az országgyűlésben és döntő esemény játszódott le Pesten. Március 14-én délelőtt a kerületi ülésben, miután Kossuth bejelentette Metternich bukását és előterjesztette említett javaslatait, a javaslatok felett megindult vita során felállt Szentkirályi Mór s bejelentette, hogy »az örökváltsági törvényjavaslat nyomtatva van s minden órán tárgyaltathatik«.283 Láttuk, hogy a követi táblán március 6-án Szentkirályi Mórt, mint a kerületi ülés jegyzőjét megbízták az örökváltság törvényjavaslatának elkészítésével. Nyolc nap óta a javaslatról több szó nem esett. A nagy fordulat sodrában 278 Pesti Hirlap, 1848 március 18. (2. sz.) ; báró Podmaniczky Frigyes i. m. II. k. 226.1. 279 Pozsonyból márc. I7-én keltezett levélben. Abafi Lajos: Az 1848-i pozsonyi országgyűlésről. Hazánk IX. óvf. 147. 1. 280 Paskay Gyula: A jurátus élet 1847/48-ban. Korrajz a pozsonyi utolsó hongyűlés idejéből. Bpest, 1885. 18. 1. Az a hír terjedt el, hogy Kossuthot bérgyilkosok követik, ezért márc. 8-a óta lakószobája előtt kettesével kivont karddal álltak őrt. 281 Kovács Lajos i. m. П. k. 62. 1. 282 Károlyi Árpád: Az 1848-i pozsonyi törvénycikkek az udvar előtt. Bpest, 1936. 8. 1. 283 Pesti Hirlap, 1848 márc. 18. (2. sz.)
