Századok – 1952
Tanulmányok - Szabó István: Kossuth és a jobbágyfelszabadítás 509
KOSSXJTH ÉS A JOBBÁGYFELSZABADÍTÁS 571 az állam közbenjárása nélkül nem történhetik meg, ezért Kossuth indítványát küldőinek kívánságánál »szűkebbnek tartja«. Kossuth egyszerűen azzal felelt, hogy a Somogy megyei rendek némi tévedésben vannak, ha azt hiszik, hogy az ő nézetük jobb vagy tágabb, de további magyarázatot nem adott. Végül is az alsó tábla megbízta a kerületi jegyzőt, hogy Kossuth indítványából s egyéb »kiegészítő« javaslatokból készítsen »törvénytervezetet«.275 Ha a februári frafricia forradalomnak a hatásait Kossuthnak a jobbágykérdésre nézve az országgyűlés színe előtt március 6-án elfoglalt álláspontjában nem igen lehet még felderíteni, ismét arra kell gondolnunk, hogy Kossuth a magyar politikában fordulatot jelentő március 3-i követelésekben — a forradalom első nyilatkozatában — döntőleg a független magyar államiság követelményeit állította fel. A feliratban a kormányzatnak magyar felelős minisztériummá való átalakítását minden reform »alapfeltételének és lényeges biztosítékának« jelölte meg. A csatát pedig még nem nyerték meg érte. Nyilvánvaló, hogy Kossuth a nemzeti követelések mezején a nemesi rendeket sokkal, kevesebb gátlásokkal ragadhatta magával, mint a társadalmi kérdésekben, különösen is az úrbériségből való kibontakozás kérdésében. Úgy látszik, Kossuth nem ítélte lehetségesnek, hogy a képviselők zöme bármilyen radikálisabb jobbágy megoldást elfogadjon, viszont éppen ilyen igényekkel nagyon lelohaszthatta volna a nemzet jogaiért felgyújtott nemesi lendületet. Ezt a lendületet a különböző európai országokból érkező forradalmi hírek napról-napra növelték. Viszont Bécsben már a magyar országgyűlés feloszlatásáról tanácskoztak s a főrendi tábla a március 3-i felirat felvételét, az udvari reakció és a konzervatívok taktikájából olyan módon igyekezett kikerülni, hogy a táblát össze sem hívták ülésre. Végül is : a párizsi forradalom nyomában a talaj a kormányzatok alatt Európa különböző pontjain megindult ugyan, azonban a habsburgi monarchiának, a szent szövetség oszlopának, Metternich birodalmának a hatalmi gépezete még érintetlen volt. A birodalom saját belső forradalmi erőinek a robbanására, a március 13-i bécsi és a március 15-i pesti forradalomra volt szükség ahhoz, hogy Magyarország átalakításának kérdései, ezek között az úrbéri viszonyokból való kibontakozásnak : a jobbágyfelszabadításnak a kérdése győzelemhez jusson. A bécsi forradalom március 13-án gyorsan sikert aratott : Metternich és kormányrendszere az esti órákban már megbukott s Ferdinánd császár ígéretet tett a polgári alkotmányra. A forradalomnak és győzelmének híre — együtt a magyar kormányzat vezetője, gróf Apponyi György főkancellár bukásának hírével — március 14-én reggel érkezett Pozsonyba. Ha a konzervatív báró Fiáth Ferenc azt gondolta, hogy a párizsi forradalom hírének nem tulajdonítottak a magyarországi viszonyokat érintő horderőt,276 jóllehet más mágnások éppenséggel nem így fogták fel a helyzetet, most a birodalom reakciós szentszövetségi kormányzatát irányító Metternichnek és magyarországi hívének, Apponyi Györgynek a bukása éppenséggel érintette a magyarországi viszonyokat. Metternich bukása egész világ megdőlését jelentette. Összeomlott a legerősebb oszlop, amit a magyar feudális konzervativizmus eddig nagy biztonsággal tudhatott maga mögött. Az angol Blackwell diplomata Pozsonyból azt jelentette, hogy a magyar mágnások meghajoltak Metternich és Apponyi bukása hírére.277 Meg kellett hajolniok, mert Kossuth felismerte a 275 A vita : Budapesti Hiradó, 1848 márc. 7, 8. (779, 780. sz.) 276 Báró Fiáth Ferenc: Életem és élményeim. Bpest, 1878. II. k. 92. 1. 2" Horváth Jenő i. m. Bud. Szemle 1929. évf. III. к. 260. 1. 5 Századok 3—4.
