Századok – 1952
Tanulmányok - Szabó István: Kossuth és a jobbágyfelszabadítás 509
KOSSXJTH ÉS A JOBBÁGYFELSZABADÍTÁS 563 is kimaradt — most még kivihetetlennek tartja. A kötelezés tehát csak azt jelenti, hogy ha a község lakosainak fele a megváltás mellett foglal állást, a földesúr kényszerítve lesz a megváltásba belemenni. Lónyay javaslata azonban nem szólt — legalább is a tudósítások szerint — »az országbeli egész úrbériség« megváltására szükséges tőkének a közterhek megosztása útján való előteremtéséről, ami Kossuthék Pest megyei utasításában hall- ч gatólagosan mégis az általános örökváltság programmját jelenthette, javaslata tehát Kossuthnak a Pest megyei utasításba foglalt alaposan összezsugorodott javaslatához képest is némi visszaesést jelentett. Talán ilyen törekvések is lappangtak arra irányuló javaslatában, hogy az állam »közbenjárás«-ának részletei, a törlesztés módja, a vitás kérdések feletti bíráskodás stb. kidolgozására küldjenek ki választmányt. Ezzel viszont a gyakorlati kérdés igen leegyszerűsödött: a választmány — eddig oly sok jószándék eltemető je — kiküldése lett az alapkérdés s csupán arról folyhatott a további vita, hogy milyen elvi szempontokat adjanak útravalóul a választmánynak.238 Kossuth hamarosan szót kért a vitában. Bejelentette : a főcélra, az úrbéri viszonyokból való kibontakozásra, melynek szükségét mindenki szem előtt tartja, körülményeink még nem értek meg, ezért hogy a célt megközelítse, örömest megalkuszik a körülményekkel s szívesen rááll egyúttal arra, hogy most csak olyan előleges lépések történjenek, amelyek a jövő országgyűlést képessé teszik a »tárgy egészbeni bevégzésére«. Azonban már most lépéseket kell tenni az úrbéri tartozásoknak egyetemleges, de helységről helységre menve elvégzendő felbecslésére s ha a becslés kész lesz, egyszerűen ki lehet mondani, hogy ha a jobbágy a tőkéjét leteszi, a földesúr azt felvenni tartozik s így az úrbéri állapot, míg a »végkibontakozás« elérhető lesz, átmegy egyszerű adóssági állapotba. Szükséges volna arról is gondoskodni, hogy a megváltakozni óhajtó jobbágynak az állam nyisson pénzfcrrást. Végül is szavazást kívánt arra az elvre nézve, hogy a földesúr a váltságösszeget felvenni köteles legyen, a részletek kidolgozására pedig a kerületi ülésből választmány kiküldését kérte.:3J Kossuth tehát nyíltan kimondta, ami már az ellenzéki nyilatkozatban és a Pest megyei követutasításban az »előkészületi lépéseikkel rejtegetve ugyan, de érthetően benne volt : ez az országgyűlés csupán előkészületeket tegyen s maradjon a kérdés a jövő országgyűlésre. Amit most elérhetünk : a becslés végrehajtása esetére a földesúrral szemben való kötelezés elvének kimondása s az utána önként váltságért jelentkező jobbágynak valaminő forrásból kölcsönnel való megsegítése. Elesett az 1846. évi szenvedélyes Kossuth-riadók követelménye : általános megváltás az állam közbejöttével, merészebben kimondva : jobbágyfelszabadítás állami kárpótlással. Ha Kossuth a bécsi hatalommal szemben közjogi téren kibontakozó támadás előrehaladását megelégedéssel szemlélhette is, bizonyára csak keserűséggel gondolhatott arra, hogy hét év után, amióta a »szabad föld«-et meghirdette, most kénytelen azzal a programmal megelégedni, amit már 1841-ben is minimálisként jelölt meg. 238 Lónyay beszéde és javaslata: Pesti Hirlap, 1847 dec. 9. (998. sz.) ; Nemzeti Újság, 184 . 608. sz. ; Budapesti Hiradó, 1847 dec. 5. (708. sz.) 239 Kossuth beszédét a Pesti Hirlap 1847 dec. 9.-i (998. sz.) tudósítása alapján közli Barta István i. m. 369 — 373. 1. : Kossuth Lajos; Iratai XI. k. 49 — 53. 1. (abeszédet sajtó alá rendező Kossuth Ferenc azonban tévesen keltezte a beszédet november 29-ről, ekkor Kossuth Lajos a közteherviselés ügyében mondott beszédet) ; Karádji és Ráthkay : Kossuth parlamenti élete. Pest, 1850. 17—19. 1. (más szövegezés, a lényegre nézve nincs eltérés) ; Budapesti Hiradó 1847 dec. 5. (708. sz.)
