Századok – 1952
Tanulmányok - Szabó István: Kossuth és a jobbágyfelszabadítás 509
KOSSXJTH ÉS A JOBBÁGYFELSZABADÍTÁS 539 ha azt nem a földesúrnak, hanem р. o. kereskedőházaknak fizetné«.136 A tervekkel el is hallgattak s az örökváltságmozgalomnak nem volt éppen javára, hogy Kossuth előbb Tetétleni, majcï Fogarasi tervei mellett valamennyire állást foglalt. Politikailag pedig komoly volt a Szatmár megyei eset. A Kossuth útján járó liberális csoport 1841 tavaszán itt bontott először zászlót s 12 pontba foglalták a feudális Magyarország átalakításának követeléseit. A szatmári pontok egyike a jobbágyok örökváltsága volt, Tetétleninek akkor még friss tervezete szerint. Kossuth a szatmári határozatot éppen az ehhez a ponthoz fűzött biztatással tette közzé. Szatmár megye pontjait más megyék is megvitatták, a vita szenvedélyes jeleneteket idézett elő, Nyitra megyében — Kossuthnak Wesselényihez intézett levele szerint — csak tanácskozásba vételét is »vaderő rohammal« gátolták meg s a pontokat Szatmár megyében még az év végén visszavonták. Kossuth maga is elítélte, amiért »a meggondolatlanul a megyék asztalaira sodort szatmári pontok harcot idéztek elő« más megyékben is s a nemesség által elvállalni unszolt háziadó tervének megbukását részben a szatmári bukásnak tulajdonította.137 A különféle bankjegyoperációs bankterveken kívül néhányan felvetettek más megoldásokat is a jobbágyság egyszerre lebonyolítandó, tehát általános és kötelező örökváltságára. A bankterveket támadó Hirschfeld Fülöp a földesurak kielégítéséhez szükséges tőke kölcsönvételével óhajtotta az örökváltságot megvalósítani.138 A szatmári 12 pontot előterjesztő Somogyi Antal a pontok bukása után szintén részben földváltsággal, részben országos kölcsönnel látta volna a kérdést révbe juttatni ujabb tervében.13 9 Irinyi József is bankrendszer vagy státuskölcsön útján vélte a nagy kérdést kibonyolíthatónak,14 0 s hasonló elgondolás hangját ütötte meg Biharból Thurzó János is.141 Viszont a kölcsöntervekre most Fogarasi János tette fel teljes joggal a kérdést : ugyan ki ad nekünk ilyen hatalmas kölcsönt?14 2 Amellett a kölcsönkeresők is a jobbággyal fizettettek volna meg mindent, egyszerre tehát tőkét és kamatot, csupán Somogyi Antal gondolta el — ekkor még előre is sietve — hogy a kölcsönt az országnak kellene felvenni s kamatát és törlesztését az adóból kellene fedezni. Borsod megye a szatmári 12 pontra válaszul az úrbéri birtokokra mint fedezetre óhajtotta volna a bankjegy-áradatot elszabadítani,143 a katolikus Nemzeti Újság pedig valósággal pellengérre állította Kossuthot a váltság földben való lerovásának gondolatáért, de hasábjain tért adott annak a követelésnek is, hogy általános váltság esetén fizessen csak földdel a paraszt.14 4 Kossuth híve, Záborszky Alajos pedig könyvet írt egy igen bonyo-136 [Nagy Károly]: Daguerréotyp. 110. 1. -13 7 Pesti Hirlap, 1841 márc. 6. (19. sz.), okt. 9. (81. sz.) ; Horváth Mihály ; Huszonöt év Magyarország történelméből, 1823 —1848. II. k. Bpest, 1886. 330. 1. ; Nemzeti "Újság, 1842. 89. sz. Sikátori Emil: Korunk ügyei. Úrbéri örökváltság c. cikke ; Századunk, 1841 nov. 25. (95. sz.) Szatmári pontok c. cikk, névtelenül ; Szilágyi Sándor ; A magyar nemzet története, X. k. 542. 1. ; Trefort Ágoston i. m. 41. 1.; Ferenczi Zoltán; Deák élete, I. k. Bpest, 1904. 393 1. ; Tört. Tár, 1902. évf. 179. 1. ; Pesti Hirlap, 1843 dec. 21. (310. sz.) Kossuth: Visszatekintések és tájékozódás c. vezércikke. 138 Pesti Hirlap, 1841 nov. 17. (92. sz.) 139 Társalkodó, 1842 máj. 7., 11., 14. (37 — 39. sz.) Somogyi Antal: Mit és hogy? 140 Századunk, 1841 nov. 8. (90. sz.) Irinyi József: Adó. 141 Társalkodó, 1841 aug. 25., 28. (68 — 69. sz.) 142 Pesti Hirlap, 1842 jan. 20. (110. sz.) 143 Pesti Hirlap, 1841 dec. 22. (102. sz.) Borsodi nézetek a szatmári 12 pont iránt c. cikk, névtelenül. 144 Nemzeti Újság, 1843. 32. sz. Megváltás c. cikk névtelenül. 3 Századok 3—l.
