Századok – 1952
Tanulmányok - Szabó István: Kossuth és a jobbágyfelszabadítás 509
528 SZABŐ ISTVÁN korszaká«-t éli, avult érdekek életre-halálra küzdenek egy még alaktalan jövendő, az új világ eszméivel.6 1 Most Kossuth a müezzin szavaival zúg végig az országon : az idő rohan, az ítélet közéig6 2 s ha nekünk történelmünk során később is kellett »az idők angyalának szárnycsattogását hallanunk«,63 most elkövetkezett a sor reánk. Kossuth rendszerében az átalakulás kínos, de nagy korszakának feladatait a szabad emberek által alkotandó szabad nemzet programmja öleli fel. Ez a programm az út végső állomásán szükségszerűen az önálló független magyar állam képét állítja eléje. Kossuth az első, aki az »ország függetlenségének kérdését a reformmozgalom központi kérdésévé« tette.0 4 A feudalizmus felszámolása és a polgári alkotmány megteremtése tehát Kossuthnál elválaszthatatlanul összekapcsolódott a bécsi politikai és gyarmati függés lerázásával. Kossuth utóbb öregkorában is arra utalt, hogy Magyarországot »nem magyar kormány kormányozta«, országgyűléseink csak provinciális téren mozogtak, a magas állami funkcióknál a magas politikában semmit sem nyomtak : a népet nemzetté kellett tenni, hogy Magyarország önálló lehessen, békés úton, ha lehet, fegyverrel, ha kell.6 5 A negyvenes évekbeli Kossuthnak sok szava volt a nép és a nemzet viszonyáról. Ekkoráig — írta — nép és nemzet között jogtanüag különbség vala s hogy e két nevezet nem egyértelmű, hogy a jog- és érdekegység hatalmas kapcsa még ma is jámbor óhajtás, ezért vagyunk így, amint vagyunk, hogy átalakulásról kellene gondoskodnunk. 66 A népet azonban nem lehet másként nemzetté tenni, csak úgy, hogy a népet, a kiváltság nélkül élő tömeget érdekben egyesítjük a.kiváltságosokkal. így fogalmazódik meg a Kossuth rendszerében döntő elemet jelentő érdekegyesítés. A gondolat és kifejezés nem új : az a két férfiú — Wesselényi és Kölcsey — akik Kossuth nemzeti reformrendszerének kialakulására a legnagyobb hatást gyakorolták, a nemzeti egység gondolatának már hasonló kifejezést adtak. A magyar társadalomnak közös érdekben való egyesítésének gondolata vezérszólamként cseng Kossuth vezércikkeiben. Politikai religiója alaptanjának nevezi meg az »összeolvasztás«-t és nem az elkülönzést. A honnak minden osztályát »nemzetiségben és alkotmányban eggyéforrottnak, egy nagy nemzeti családdá egybeolvadottnak« óhajtja látni. 6 7 Az érdekegyesítés, az átalakulás alapkövetelménye Kossuth minden tervének mélyén megtalálható. Utóbb, már a nagy küzdelem közben, Kossuth még mindig lázasan üldözi árnyképét, pedig már sokszor ellenébe fordul. Most a negyvenes évek elején az érdekegyesítés vezérli Kossuth jobbágyterveit, hiszen a nép nemzetté emelése nem egyéb, mint : a jobbágyság felszabadítása. Kossuth tehát elvi meggondolások útjain keresztül, a végső cél feltételeit keresve és az érdekegyesítésért küzdve jutott el a jobbágyság nagy kérdéseihez. A jobbágysággal Kossuthnak nem volt közvetlen gyakorlati kapcsolata. Előbb nyilvánvalóan a felvilágosodás eszméi határozták meg társadalomszemléletét.6 8 A társadalmat ékkor még jellegzetesen Rousseau hatása alatt olyan szövet-61 Pesti Hirlap, 1841 jan. 16. (6. sz.) Betyárkodás e. vezércikk. 62 Pesti Hirlap, 1843 jan. 26. (216. sz.) A kezdet kezdete c. vezércikk. 63 Pesti Hirlap, 1842 márc. 20. (127. sz.) Birtokolhatatlanság c. vezércikk. 64 Révai József i. m. 172. 1. 66 Kossuth Lajos 1882 nov. 22-i levelében. Közli Lukinich Imre i. m. Századok, 1927. évf. 228. 1. 66 Pesti Hirlap, 1841 dec. 1. (96. sz.) Birtokaristocrátia c. vezércikk. 67 U. o. 1841 okt. 2. .(79. sz.) Szavazat és költségvetés c. vezércikk. 68 Erre vonatkozólag legjobb Kosáry Domokos i. m. 54. s. köv. 11.
