Századok – 1952

Szemlék - Kulcsár Zsuzsanna: A mai nyugatnémet burzsoa-történetírás a Historische Zeitschrift tükrében. A Historische Zeitschrift 1950.; 1951. és 1952. évi számainak ismertetése 491

508 reakció egy egész sötét századán át erkölcsi támaszul szolgált a magyar népnek, hogy szabadságszeretetét megőrizze és a szolgaság bilincseibe ne törődjön bele-A marxizmus-leninizmus történelem-szemlélete, a Magyar Dolgozók Pártja vezetőinek útmutatásai és munkái adták meg Kossuth Lajos működésének, történelmi szerepének első, igaz értékelését. Kossuth nem ködképek fantaszta hajszolója volt, nem »árnyakért, árnyak ellem viaskodott, mint ezt a magyar nagybirtokos osztály és nagyburzsoázia, annak tollfotgatói igyekeztek a magyar néppel elhitetni. Nem Kossuth siklott félre, amikor kitartott a magyar függetlenség és haladás eszméi mellett, hanem a magyar uralkodó osztályok vitték lejtőre, ingoványba az országot, amikor a kossuthi eszméket megtagadták. Míg a félfeudális, majd ellenforradalmi fasiszta Magyarország reakciós vezetői meggyalázták Kossuthnak még az emlékét is, a nép és csak a nép, hű maradt hozzá. Kossuth eszméit a munkásosztály vezetésével a magyar dolgozó nép valósította meg. A magyar munkásosztálynak jutott feladatul felszámolni hazánkban a szolgaság és népelnyomás minden rendű és rangú maradványait. A »jobbágyok unokái« — ahogy Révai elvtárs mondja, — igen, az 1848-49-es pesti plebejusi tömegek, alföldi népfelkelők, somogyi partizánok, ózdi és tarjáni hős bányászok, dunapentelei, solti népi ellenállók unokái, leszármazottai valósították meg napjainkban Kossuth eszméit és célkitűzéseit. A felszabadult magyar nép, Pártunk, Rákosi Mátyás elvtárs vezetésével nemcsak megvalósította mindazt, ami Kossuth elképzeléseiben és célkitűzéseiben maradandó, időtálló volt, hanem a kossuthi eszméken túlhaladva, a szocializrhus építésének útjára térve, a világ első szocialista nagyhatalmának önzetlen segítségével, a szomszédos, felszabadult népekkel baráti összefogásban, országunk, hazánk szabadságának, anyagi és szellemi előrehaladásának soha nem látott, ragyogó korszakát nyitotta meg. »A magyar nép útja egyenesbe fordulta — mondotta Rákosi Mátyás elvtárs a 48-as forradalom 100. évfordulóján. —»N ekünk jutott az a történelmi / eladat, hogy valóra váltsuk és kiteljesítsük mindazt, amiért az 184 8-as forradalom hősei Kossuthtal, Petőfivel, Táncsiccsal az élükön küzdöttek.« — É s Rákosi elvtárs hozzáteszi — »Mi büszkén vállaljuk ezt a történelmi feladatot«.. A felszabadult magyar nép Kossuth Lajossal együtt vallja, hogy a nép » leverhetetlen, »ha egységes és szereti hazáját«. Vele együtt valljuk, hogy »csak oly nép méltó a szabadságra, amely kész azt meg is védelmezni«. Vele együtt valljuk, »egység, egyetértés, testvériség magyar, szláv és román között«. Vele együtt valljuk, hogy »a nemzeteknek, akik szabadok akarnak lenni, egymás iránt barátságban kell élni«. Kossuth Lajos születésének 150. évfordulóján elmondhatjuk, hogy a magyar szabadság és függetlenség védelmére, a külső és belső ellenséggel, a népszabadság mai hóhéraival, az emberiség mai zsarnokaival, népünk olyan elszántságot és erőt tud szembehelyezni, amelyről Kossuth nem is álmodott, nem is álmodhatott. Dolgozó magyar népünk elévülhetetlen hálával gondol azokra, akik a magyar szabadság útját a rabság és elnyomatás nehéz századaiban a zsarnokság ezer formájával szembeszállva egyengették és tisztelettel hajtja meg zászlaját Kossuth Lajos nagy emléke előtt. Nevét nem moshatja el az idő, mert örökre szívébe zárta a magyar nép. Amiért küzdött, az halhatatlan: a magyar nép szabadsága és függetlensége szocialista fejlődésünk gránittalpazatán nyugszik.