Századok – 1952

Tanulmányok - Várkonyi Ágnes: A Dunántúl felszabadítása 1705-ben 397

A DUN AN TÚL FELSZABADÍTÁSA 1705-BEN 435 magunkat a győzelemtől és ne kérkedjünk, a második dolog, hogy megszilárdítsuk a győzelmet s a harmadik, hogy végleg megsemmisítsük az ellenséget«.221

Bottyán nem pihent meg az első sikerek után, hanem fáradhatatlanul vezette végig seregét az egész Dunántúlon. Mindenütt győzelmet aratott a túlerőben lévő császáriakon, mert megtalálta azt a kedvező harcforjnát, melynek alkalmazásával a kuruc sereg került fölénybe. Mindig támadott s'í^y^landóai^ajMga^^ldalán tartotta a kezdeményezést. A tftuiám tűTi várak megvételénél sz ük-ég diktálta mód s z~ i tTTtkälir, SZüttTTn i к or tüzérségi előkészítés nélkül, pusztán rohammal vette be az erősségeket. Ezzel leküzdötte azt a nehézséget, amely a kuruc hadsereg gyenge tüzérsége mellett holtpontra juttatta volna az ostromokat. A minden ellenállást elsöprő rohamokat Vak Bottyán egyéni hősiessége és bátorsága lendítette előre. A várak megvételének kettős jelentősége volt : egyrészt ezzel is gyengítették a császáriak haderejét, másrészt a felszabadított várak a kurucok számára jó támaszpontul szolgáltak az elkövetkezendő ellenséges támadásokkal szemben. Bottyán nagy gondot fordított a várak megerősítésére s állások kiépítésére. A várak felszabadítását nem a gyors győzelem véletlen eredményének tekintette ; már az első lépésnél gondol a felszabadított föld megvédésére is. A dunántúli hadjárat utolsó állomásaként szétverte és megsemmisítette a császári haderőt. 1705 végére Dunántúl felszabadult. Az ellenséges haderő teljes felszámolása azonban csak egyik eredménye a dunántúli hadjáratnak. Bottyán hadjáratának az a nagy jelentősége, hogy az egész ' lakosság a kurucok mellé állt, s ezzel a szabadságért küzdők tábora jelentősen megerősödött. A kuruc sereg hallatlan mértékben felszaporodott. Bottyán nyolcezer emberrel, jött át a Dunán, s most a harmincezret is meghaladja a sereg létszáma.222

»Most 20 zászló is van egy ezerben« — írja Bercsényi Fodor Lászlónak — »mind semmi az, nem kell most az első mustrán háborgatni őköt, majd lesz annak ideje, hadd velősedjenek csak«.22

3 A katonáknak állott dunántúliak mellett azonban nem szabad figyelmen kívül hagyni azt sem, hogy az otthonmaradt lakosság is szívvel lélekkel a szabadságharc ügye mellé állott és mindenben támogatta a kurucokat. Ennek a támogatásnak különösen az elkövetkezendő esztendőkben van nagy jelentősége, mikor a kurucok a lakosság ellenállásának segítségével hiúsítják meg a császáriak dunántúli hadjáratát. Bottyán felszabadító harca végetvetett annak az áldatlan állapotnak, ami a középbirtokos nemesség körében uralkodott. A nemességnek rem kellett attól félnie, hogy kurucbarátságát már a következő héten megtorolják a császáriak, mert Bottyán sikerei tartós eredmények voltak. A kétfelé biztosítás óvatos álláspontjáról a nemesség ugyan soha nem mondott le, de Botytyán dunántúli hadjárata következtében a Rákóczi-szabadságharc mellé állt. A jobbágyság számára a kuruc hadsereg megjelenése a biztonságot, az állandó üldözött, otthontalan életmód megváltoztatását jelentette. 1705 december végén a kurucok hadjáratáról szóló ének mindennél jobban kifejezi a lakosság hangulatát : 221

Sztálin: A Szovjetunió Nagy Honvédő Háborújáról, Bp. 1949. 89. 1. 222

A. R. IV. k. 749—751. 1. SzKK. : T. Gy. Fol. Hung. 1389. XXIV. 515. 1. 223

SzKK. : T. Gy. u. o.