Századok – 1952
Tanulmányok - Várkonyi Ágnes: A Dunántúl felszabadítása 1705-ben 397
A DUN AN TÚL FELSZABADÍTÁSA 1705-BEN 433 Gergely, Réthey György csapatai találkoztak.21 0 Sopron mellett Kőszeg volt a császáriak legjelentősebb dunántúli erőssége. A kurucérzelmű lakosság és a környékbeli nyiltan a kurucokhoz húzó jobbágyság fékentartására a várban német helyőrség volt, azonban ezek közül is többen szöktek át a kurucokhoz.21 1 A lakosság állásfoglalására jellemző, hogy 1705 őszén az arra portyázó s a város alól ökröket és lovakat elhajtó Szekeres István kuruc csapata ellen semmiképpen nem lehetett őket mozgósítani. A lakosok »nem fegyveresen compareáltak, hanem csak páczával mentenek a sánczra és úgy nézték onnét azon kóborlókat«.212 Mikor pedig Doppelstein kapitány, az őrség parancsnoka213 meghagyta Kun János devecseri tiszttartónak, hogy börtönöztesse be Farkas Mihályt, mert ez az ember a város. határából marhákat hajtott el s azokat a kurucok kezére juttatta, a tiszttartó megtagadta a parancs teljesítését. Nem tsljesítheti — mert a vidéken lévő magyarok megakadályozzák őt abban, s saját biztonságát is veszélyeztetné.214 A külvárosi lakosság nyíltan kijelentette, hogy a kuruc hadak támadása esetén nem fogja védeni a várost.21 6 December 6-án Svetics János, a városbíró a »külvárosi községet« a tanácsházára rendeltette és a császári parancsnok nevében felszólította, hogy »határozatától álljon el« s magát a község, mint a császár híve, a végsőkig védelmezze. Pár nap múlva, december 8-án reggeli 10 órakor a kuruc hadak körülvették a várost. A parancsnok minden hadijogot figyelmen kívül hagyva, lövetett a kurucok követeire s a polgárságnak is szigorúan megtiltotta, hogy közülük bárki is tárgyalásba kezdjen azokkal. A kuruc sereg okulva az embertelen eljáráson, nem vesztegette tovább az időt, hanem megtámadta a várost és háromszori hősies rohammal sikeresen be is vette azt, Doppelstein, aki az őrséggel együtt a várba húzódott, az ostromkészülődésektől megijedve, a kurucok rohamát be nem várva — feladta a várat. Az őrség közül 70-en csatlakoztak a- várost és a várat felszabadító kuruc csapatokhoz. A harc részletsiről a Kőszegi krónika számol be.21 6 Szerzője Győri János plébános, aki adatait, leírásait a város irataiból s a jezsuiták egyházi jegyzőkönyveiből vette. A városi jegyzőkönyvek az 1705 decemberi eseményekre vonatkozó feljegyzését Krugovich Mihály városi jegyző fogalmazta. Krugovich Mihály erősen császárhű ember volt, aki hivatalát Palugyai Gábor császári biztos vezetése és befolyása mellett néhány évvel ezelőtt megtartott tisztújítás alkalmával nyerte el. Az egyházi szerző a császárhű városi jegyző leírásának és a kurucokkal szemben ellenséges érzülettel viseltető jezsuiták adatainak alapján Kőszeg ostromáról ferde és egyoldalú képet rajzol. Nem említi a külvárosi lakosság magatartását s az őrség csatlakozásáról is csak röviden beszél. Megelégszik csupán a harci események leírásával, de itt igyekszik a kurucokat minél kedvezőtlenebb színben feltüntetni. Krónikáját azzal a kívánsággal zárja, hogy bárcsak a továbbiakban megmenekülne Kőszeg az »ilyetén veszedelmektől és rettenetes károktól«. 210 Garády : Kőszeg krónikája. Új Magyar Múzeum. 1857. IV. 201. 1. 211 SzKK . : T. Gy. Fol. Hung. 1389. ХХГП. 250. 1. 212 U. о. 259. 1. 213 Lipót 1704. szept. 12-én nevezi ki Kőszeg parancsnokának. SzKK. : T. Gy. 1389. XXIII. 634—35. 1. 214 Czemel К. : Kőszeg szabad királyi város jelene és múltja. II. k. 154. 1. 216 SzKK. : T. Gy. Fol. Hung. 1389. XXIII. 260. 1. 216 Közli : Új Magyar Múzeum 1857. 4. és 5. füzet.
