Századok – 1952
Tanulmányok - Várkonyi Ágnes: A Dunántúl felszabadítása 1705-ben 397
414 VÁBK0NY1 ÁGNES Pedig az ottvaló nemesség örömmel felkelne,8 9 ha lemenne közéjük valaki 2 — 300 emberrel, a föld népe és a nemesség csatlakozna hozzá. Az itteni lakosság németgyűlölete naponta új tápot kapott a határszéli németek (a regéczi német) becsapásai következtében. A regéczi német állandóan háborgatta a magyar falvakat »az mit hun találnak marhát, élést, elviszik«. A végvári katonasággal, akiknek életét a német elnyomás a rabló, •orgazda \isztességtelen~~el££modjára süllyesztette le, jfJeptő s erővel hőyiilt volna Rákó czi táb ora a Dunántúlon . A birtoktalan nemesek és jobbágyok a végváriakkal egy vitt a szabadságharc dunántúH tömegbázisát alkották. Az első évek eseményei azonban azt mutatták, hogy a kuruc sereg képtelen megvetni a lábát a Dunántúlon s a végvárak katonanépességének összefogása — csakúgy mint a birtoktalan nemesek és jobbágyok megszervezése megvalósíthatatlan kísérlet. A császár teljes mértékben le akarja szerelni a dunátúli fegyveres népet. A megyéket szigorú parancsokban utasítja, hogy a »nem birtokos nemesektől« pg jnVihágynVtnl szedjék el я. fegyvereket9 0 Akinek azonbanegyszer fegyver van a kezében, az többet nem engedelmeskedik a császári parancsnak. A felső-, alsóőri jobbágyok, szigeti elszegényedett nemesek azzal tagadják meg a fegyverek beszolgáltatását, hogy a »szomszéd staerség miatt« semmi nyugalmuk nincs s betörésük elől kényetelenek fegyverrel védeni magukat.91 A fegyveres jobbágyok és birtoktalan nemesek, ezek a régi végvári katonák, a dunántúli erdőségekben, a Bakony rengetegeiben keresnek menedéket. Itt szervezkedik a dunántúli nép. A hujdnsnk száma, egyr e nő. A »kóborlók«, »lappangók-«, »csavargók«, ahogy a* császáriak a dunántúli lakosságnak ezt a legforradalmibb rétegét . nevezik — a. Dunántúl különböző vidékein tűnnek fel. Ahonnan a császári csapat elmegy, ott azonnal megjelennek a Károlyi hadsereg ittmaradt kuruc katonái s a hozzájuk csatlakozott jobbágyok, végbehek. Lipót szigorú vigyázást parancsol Vas vármegyének, mert »értésére jutott, hogy mióta Heister hadaival átalment a Dunán, a vármegyében ismét feltámadtak a kóborlók, gyújtogatok«.92 Céljukat maga Lipót császár fogalmazza meg legjobban, mikor elrendeli a »prédálók« üldözését, akik м lakosokat felkelésre ösztönzik«, s akiknek »vezére Pápai Sándor László«.93 Sándor László vasmegyei középnemes Károlyi ezereskapitánya Zana Györggyel és Rácz Miklóssal együtt szervezik a dunántúli kurucságot.94 Ezek a bakonybeli kurucok szítják a jobbágyok közt a felkelés tüzét, biztatják a lakosságot, Rákóczi pátenseit hordják faluról falura és a kuruc hadsereg átjövetelét készítik elő.9 5 Hamis a császáriaknak az a vádja, hogy Sándor László hívei fosztogatják a békés lakosokat, kirabolják a népet.9 6 Sándor László maga mondja 1705 telén egy »étczakán bévetődvén kenyerezni« Sándor Ferenchez Rácz Miklóssal és egynéhányad magával, hogy ők az »urakat« 89 U. o. 105—106. 1. . 90 SzKK. : T. Gy. Fol. Hung. 1389. XXIII. 136. 1. 91 SzKK. : Erdődy Sándor levelezéáe. Fol. Hung. 179 1. к. 21. 1. 92 SzKK. : T. Gy. Fol. Hung. 1389. XXIII. 635. 1. 93 U. о. 635. 1. 94 U. о. 530. 1. 96 Rákóczi pátenseire vonatkozóan : SzKK. : T. Qy. Fol. Hung. 1389. XXVI, 635. 1. 96 SzKK. : T. Gy. Fol. Hung. 1389. XXIII. 530. 1.
