Századok – 1952
Tanulmányok - Várkonyi Ágnes: A Dunántúl felszabadítása 1705-ben 397
412 vArkonyj Agnes szökött jobbágyok, »lappangó« végváriak harcrakész csapatjaival. Ezeknek a számát szaporítják a császári csapatokból elszökött katonák is. 1704 decemberében, mikor az egész Dunántúlon már széltébeh-hosszában beszélnek a Bakony-beli bujdosók szervezkedéséről, egy Heister hadtestéhez tartozó csapatban a legénység Tárkány nevű hadnagy vezetésével arra a hírre, hogy a »kurucok Dunán innen szaporulnak«, a labanc Szarka Zsigmond kapitánynak megtagadta az engedelmességet. »Megragattatván töb Tárkányival edgyet értü katonákkal Szarka uramat, és mellette való eöt dragonyost mindenekből kifosztották és Szent-Grotra elvittik gondolván, hogy már ott kuruQokat találnak«. Szent-Gróton nem voltak kurucok, de Tárkányi katonáival együtt elszedvén a kapitánytól és dragonyosaitól a lovakat és fegy vei-eket, tovább ment.80 A dunátúli jobbágyság széles tömegeiben fenntartás nélkül a Rákóczi szabadságharc melleit áílott. Németgyűlöletét csak fokozták a császáriak elnyomó intézkedései s a háború terhei. Abban, hogy .nyíltan a szabadságért harcolók seregéhez csatlakozzék, megakadályozta a Dunántúl területi elszigeteltsége s az eddigi dunántúli kuruc harcok kudarca. A jobbágyságnak vezetőre v%n szüksége, de míg az ország keleti részein Rákóczi es Bercsényi fogja össze a felkelőket, addig Dunántúlon Károlyi és Foxgácli mégy át^ jikik gyan ús szereplésükkel c sak bizalmatlanságot ébresztettek a dunátúliakban. így a dúfíántúli jobbágyság számára az ellenállásnak kezdetlegesebb formájára nyílt mód : a bakonyi erdők bujdosói között a császári csapatok elől menekülő jobbágynépség, a császári hadak elszökött parasztkatonái, kurucokkal, végváriakkal együtt várták azt az időt, mikor a fejedelem csapatai felszabadítják az egész Dunántúlt. A dunántúh_Jw£íZasá} mozgalom a szabadságharc megindulásával egyidőben született meg, kibontakozása, széles tömegmozgalom má fejlődése azonban az 1704—1705-ös évekre esik, mikor-az eredménytelen kuruc hadjáratokon szétvert és elszéledt katonák is a Bakony és Vértes rengetegeibe s a somogyi erdőségekbe húzódnak. A bujdosók jelen tős-tömege a Dunántúl legforradalmibb társadalmi rétegéből, a plj^gájt.ntt. Ьяf.rmanppgggpbril került ki. A végváriak társadalmi összetétele Ismeretes : földjét vesztett nemes- a török elől vagy földesurától menekülő jobbá gy egymás mellett harcolt a végeken. Az udvar soha nem törődött a végvári akkal : évekig visszatartotta fizetésüket, elíátasukróFés a várak karbantartásáról nem gondoskodott. A török veszély elmúltával pedig egyszerűen széln ek ereszette a katonákat és nem gondolt azzal, hogy ezek az emberek, akiknek többet nincs Helyük a feudális társadalom merev keretei között, miből élnek meg, hogyan tartják fenn magukat és családjukat 8 1 Természetes tehát, hogy az elbocsátott végvári katonák, akik a Dunántúlnak számban nem annyira, de jelentőségber annál számottevőbb részét alkották — úgy teremtették meg a maguk számé'.a a megélhetéshez szükséges létminimumot, ahogyan tudták. A társadalom kivetettjei v oltak, akik ahhoz, hogy megéljenek, kénytelenek semmibevenni a társadalom emelte korlátokat • 1 ^ % 80 SzKK.: Nádasdy Ferenc levelezése Fol. Hung. 181. III. к 151. 1. Erről számol be Hevenesi János Erdődynek Németujvárról 1704. dec. 10-én írott levelében. U. o. Erdődy S. levelezése. 179. I. k. 95. 1. * 81 A dunántúli végváriak életére vonatkozóan ld : Takács Sándor : Kísérletek a magyar haderő feloszlatására. Századok 1904.
