Századok – 1952
Tanulmányok - Várkonyi Ágnes: A Dunántúl felszabadítása 1705-ben 397
410 värkonyi Agnes nélkül Sopron vármegyétől 30, Vas vármegyétől 30, Moson vármegyétől 10, Győr vármegyétől 6, Komárom vármegyétől 8, Veszprém vármegyétől 12 szekeret követel.6 6 A katonatartás, a porció zás—a. XVI I. s zá za dvé gi - -parasztságnak legsúlyosabbjterh^volt. A katonatartás fölöttébb terhes volta robbantotta ki a hegyaljai jobbágyok felkelését. A kuruc szabadságharcban résztvevő jobbágyoknak közös sérelme volt a hallatlan magas porció. Elképzelhető, hogy a porciózás háborús körülmények között, a császáriak számára ellenséges területen milyen súllyal nehezedett a jobbágyságra. Amerre elvonultak az idegen csapatok, ott a jobbágyoknak annyi gabonájuk sem maradt, mellyel a következő esztendőben vethettek volna, a falvakban ahg hagytak egy-két állatot ; a kegyetlenül magas porció következtében éheztek a családok s tönkrementek a szegényes jobbágygazdaságok. Ezek a számbavehető terhek, de nem szabad figyelmen kívül hagyni azt a felmérhetetlen és számba nem vehető pusztítást és garázdálkodás t sem, melyet az ide-oda vonuló idegen zsoldosoktól a falvak védtelen lakosságának el kellett szenvednie. A császári hadak ellenséget láttak a jobbágyban ; feldúlták házát, leölték állatait, pincéjéből kihordták a bort s ha a paraszt szegényes holmijainak, otthonának védelmére kelt, fegyverrel tartották vissza a felháborodott jobbágyokat. A sövényházi (Győr vármegye) jobbágyok a német hadak okozta pusztításokról beszámolva elmondják, hogy a katonák »ellődösték a pásztorok elől 35 sörtést, azonkívül elvittek két lovat és kocsit, .... erővel vettek rajtunk 17 forintot, .... ételt italt valamennyi szükséges volt«.67 Kis-Nyula (Győr vármegye) szegénysége szintén számbaveszi a császári csapatok által elhajtott ökröt, lovat, tehenet, miután megemlíti, hogy r németek házieszközeiket is kihordták, 1300 forintra becsüli a kárt.6 8 Vas megye falvait is végigfosztogatták, gyújtogatták az oda betörő császári hadak.69 A monori jobbágyok megrendítő hangon számolnak be kifosztott állapotukról : »Most alámenve rajtunk Nádasdi Uram Generálissága alatt való Ráczság : minden ökreinket, lovainkat egy napon elvitte« most csupán 1 lova és 2 ökre van az egész falunak. Kifosztották őket mindenükből, még ruhájuk sem maradt : »csak úgy maradánk, mint a nyári takarodás után a talló, az mellynek ékességét lemetszette a»salló«.7 0 A német katonaság-könyörtelen zsákmányolása, kíméletlen fosztogatása és erőszakoskodása csak fokozta a parasz to k német gyűlöletét. A császáriak a kurucérzelmű lakosságot jóTlelszerelt várak őrségeiveTés~nagyszámú császári haddal próbálták fékentartani. Úgy vélték, hogy katonai erőszakkal kordában tarthatják a Dunántúl szabadságra vágyó jobbágyságát. A fegyveres elnyomás azonban olyan erők kibontakozását siettette, amelyeknek tulajdonképpen csíráit akarta elfojtani. A császáriak dunántúli működése alatt a jobbágyságban tudatosodtak a kuruc szabadságharc célkitűzései. Számára az 1704 és 1705-ös esztendő volt az a politikai iskola, melyet a tiszaháti és hegyaljai jobbágyság 1697 óta járt. A dunánt úli jobbágyság^ a _szab adságharc mpg'^ulásá""^ nla f " hónapjaitól kezdve szemben áll a csaszáriakkalT Ellenállásának intenzitása egyre nő 86 SzKK. : T. Gy. Fol. Hűiig. 1389. XXIII. 530—531. 1. 67 U. o. 165. 1. 68 U. o. 170. 1. 89 SzKK. : Erdödy Sándor levelezése. Fol. Hung. 179. II. к. 58. 1. 70 SzKK. : T. Gy. Fol. Hung. 1389. XXIII. 48. 1.
