Századok – 1952
Tanulmányok - Heckenast Gusztáv: A besztercebányai bányászfelkelés (1525–1526) 364
• 374 HECKEN AST GUSZTÁV az előző évek mozgalmaival még nem tudjnk kimutatni, mert a bányamunkásság titkos szervezkedésének a sztrájk és felkelés előtti időből nem maradt nyoma a városi iratokban. Az ismétlődő megmozdulások ténye így is a bányászok rossz életkörülményeit és harci elszántságát tanúsítja. 4* A Garam-menti bányavidék társadalmi viszonyainak és az ott folyó osztályharcnak a bemutatásánál nem mellőzhetjük a bányavárosokban ekkor felbukkanó reformáció kérdését. Az erre vonatkozó rendkívül gyér forrásanyag alapján meg lehet állapítani azt, hogy a lutheri reformáció, mint a római egyházzal és általában a"feudális reakcióval való polgári szembeszállás ideológiája, az 1520-as évek elején megjelent a Garam-menti bányavárosokban. 1522-ben iratkoznak be az első magyarországi diákok a wittenbergi egyetemre, köztük Baumheckel György Besztercebányáról. A Luther iránti érdeklődés más jelei mellett a reformáció terjedését mutatja az is, hogy az egyik Selmecbányái káplán 1524-ben teljesen Luther szellemében prédikált ; és már 1522 tavaszától kezdve Körmöcbányán működött a morvaországi születésű Cordatus Konrád, a lutheri reformáció egyik első magyarországi hirdetője, aki még a budai udvarban tartott prédikációjában is hevesen támadta a pápát és a bibornokokat.5 8 A reformáció táborát erősítették azok a bányamunkások is, akiket a Fuggerek az 1523 : 39. tc. alapján Németországból és Csehországból, elsősorban Kutna Horából telepítettek magyarországi üzemeikbe.57 Az állami hatóságok egyelőre nem léptek fel a lutherizmus hívei ellen, sőt Cordatus Konrád és Kressling János, a reformáció legfőbb terjesztői a bányavárosokban állítólag egyenesen Mária királyné támogatását élvezték.5 8 Ilyen körülmények között 1525 tavaszára — mint azt a besztercebányai plébános az esztergomi egyházmegyei zsinaton elpanaszolta — Besztercebányán a katolikus vallás általános megvetés tárgya lett. Ezt a feljelentést nyomon követte a kézművesek és bányamunkások körében nagyon népszerű két prédikátor, Cordatus és Kressling elfogatása.5 9 * Ugyanebben az időben a kormányzat és a Thurzó—Fugger vállalat minden eddiginél súlyosabb támadást indított a bányamunkásság amúgy is rendkívül alacsony életszínvonala ellen. A kormányzat az állam katasztrofális pénzügyi helyzetén nagyarányú pénzrontással akart segíteni : a már 1521 óta 75% réztartalmú ezüstpénzből kivonta a még benne levő ezüst nagyrészét is, s két új rézdénárt egy régi ezüstclénárral nyilvánított egyenlő értékűvé. A pénzrontásban Thurzó Elek főkincstartó révén a Thurzó—Fugger társaság is érdekelve volt : ellenségeik állítása szerint ez egy alkalommal 800 000 forintot kerestek.60 A pénzrontás országszerte nagy drágaságot és 56 Zoványi i. m. 23—25. 1. 57 Ernyei—Karsai i. m. 755—756. és 808. 1. ; beszámol arról is, hogy a bevándorlókat Körmöcbányán nem látták szívesen, annál nagyobb örömmel fogadta őket Besztercebánya. 58 Révész i. m. I. köt. 50. J. 58 Zovdnyi i. m. 51—52. 1 ; Egyháztörténeti Emlékek a magyarországi hitújítás korából (a továbbiakban : E. T. E.) I. köt. Budapest, 1902. 202—203. 1. 60 Jansen i. m. 173—174. 1.; Molnár Erik i. m. 178. 1.
