Századok – 1952

Tanulmányok - Rákosi Mátyás: Népi demokráciánk útja 24

28 RÁKOSI MÄTYAS A parasztságot, amely 1917-ben a mi győzelmünk után ellenünk szavazott és az alkotmányozó gyűlésbe szociálforradalmárokból álló többséget küldött, meghódítottuk, ha nem is néhány nap alatt, mint ahogy én a magam személyében tévesen elvártam és megjövendöltem, de mégis néhány hét alatt . . . Mi győztünk Oroszországban, nemcsak mert a miénk volt a biztos többség a munkásságban (miénk volt az 1917-es választásoknál a mensevikekkel szemben a munkásság túlnyomó többsége), hanem azért is, mert közvetlenül a hatalom elfoglalása után a hadsereg fele és néhány hét alatt a parasztság 9/10-e is átjött a mi oldalunkra. . . .Hogy győzhessünk, szükség van a tömegek rokonszenvére. Nincs szükség mindig az abszolút többségre ; de arra, hogy győzzünk és a hatalmat megtartsuk, nemcsak a munkásosztály többségére van szükség . . . hanem a dolgozó és kizsákmányolt falusi lakosság többségére is.«* Amikor 1924—25-ben a magyar kommün bukása után megkezdtük Magyarországon a kommunista párt újjászervezését, azonnal tapasztaltuk, hogy itthoni elvtársaink zöme nincs tisztában azzal, hogy a proletárdiktatúra csak akkor valósítható meg, ha a dolgozó nép többsége támogatja. Hogy ez a helyzet előállhatott, abban jórészt magunk voltunk a hibásak. Nem elemeztük ki, nem tártuk fel a magyar proletárdiktatúra létrehozásának ténj^ezőit és körülményeit. S mert bizonyosak voltunk abban, hogy e problémák egy új forradalmi helyzetben azonnal felmerülnek, igyekeztünk e téren a magyar proletárdiktatúra kérdéseit tisztázni. Mikor 1935-ben, mint a Magyar Tanácsköztársaság volt népbiztosa, Horthy bírósága elé kerültem, magam is igyekeztem azt a kevés nyilvánosságot, amit egy ilyen fasiszta törvényszéki tárgyalás jelentett, arra felhasználni, hogy ezekre a kérdésekre a magyar kommunisták figyelmét felhívjam. »Védőbeszédemben« kimutattam, hogy nálunk is a proletárdiktatúra csak úgy jöhetett létre, hogy 1. a Kommunisták Magyarországi Pártja 1918—19 telén megnyerte a proletárforradalom célkitűzéseinek a magyar munkásosztály döntő többségét, elsősorban a nagybudapesti ipari munkásokat és ezzel megverte versenytársát, a szociáldemokrata pártot. 2. Melléje állt a földosztást követelő, földéhes parasztság millióinak zöme. 3. A kommunistákat támogatta a hadsereg döntő része, elsősorban a Budapesten állomásozó helyőrség többsége. 4. Hogy az ellenséges pártok és szervezetek a proletárdiktatúra kikiáltását közvetlenül megelőző napokban már teljesen meg voltak zavarodva, tanácstalanok voltak, bomladozni kezdtek. Kimutattam, hogy 1919 márciusában nálunk is megvalósultak azok az előfeltételek, melyeket Lenin és Sztálin a Nagy Októberi Szocialista Forradalom tapasztalatai alapján a proletárdiktatúra megteremtésénél döntőnek tartanak. Rámutattam arra is, hogy a bukás okai közt saját hibáink és a magyar szociáldemokraták árulása mellett a döntő tényező az imperialisták fegyveres beavatkozása volt, mely végülis elnyomta a fiatal Magyar Tanácsköztársaságot. 1945 elején, amikor hazánk felszabadult és 25 esztendős földalatti munka után a Magyar Kommunista Párt legálisan és nyíltan a politikai porondra lépett, csakhamar tapasztalnunk kellett, hogy pártunk stratégiáját és taktikáját kommunistáink jórésze nem érti meg. Mi volt akkor pártunk stratégiai célkitűzése? * Lenin, Művei, IV. kiadás, 32. k. 447, 450, 452. o. oroszul. I