Századok – 1952

Szemlék - Arató Endre: A szlovák munkásmozgalom története M. Gosiorovsky munkáiban 273

SZEMLE 277 A munkásmozgalom továbbra is növekedett, erősödött a Nagy Októberi Szocialista Forradalom hatására. Munkástanácsok alakultak Szlovákiában, melyek a háború ellen foglaltak állást. A mozgalom átterjedt a falura is, ahol a frontról hazatért katonák vezették a parasztság mozgalmait. A szlovák munkásosztály és parasztság forradalmi mozgalmaiban nagy szerepet játszottak az Oroszországból hazatért szlovák hadifoglyok. A szlovák munkásosztály, a szlovák nép követelését fejezte ki az oroszországi Csehszlovák Kommunista Párt, amely 1918 májusában tartott kongresszusán a következő határozatot hozta : »Követeljük a Csehszlovák nemzet teljes felszabadítását és egyesülését, a nemzetek önrendelkezési jogának megvalósítása alapján. Ennek eszköze a nemzetközi szocialista forradalom, célja csehszlovák szocialista köztársaság legyen.«11 A szlovák és a cseh munkásosztály felismerte a cseh és szlovák nép közös hazája megalapításának helyességét, amelyet csak a reakciós Osztrák-Magyar Monarchia szétzúzásával valósíthattak meg. A szlovák proletariátus az 1917 december 15-i liptovsky sv. mikulââ-i nagy népgyűlésen a szocializmus alapjain álló Csehszlovák Köztársaság mellett szállt síkra. A Csehszlovák Köztársaságot a cseh és szlovák munkásosztálynak a Nagy Októberi Szocialista Forradalom hatásaként kibontakozó mozgalma hozta létre. Az első Csehszlovák Köztársaság polgári demokratikus forradalom eredményeként alakult meg, amelyben — mint látjuk — a forradalmi erőt a munkásosztály képviselte. A burzsoáziának azonban sikerült a vezetést megkaparintania s így a Csehszlovák Köztársaság első éveinek forradalmi munkás megmozdulásai ellenére a polgári demokratikus forradalom nem nőhetett át szocialista forradalommá. Hogy a polgárságnak sikerült a burzsoá demokratikus forradalomban a vezetést magához ragadnia, az a cseh és szlovák szociáldemokrata vezetők árulásának volt a következménye. Hiányzott Csehszlovákiában az a forradalmi párt, amely Lenin szerint egyik feltételé annak, hogy a munkásosztály a polgári demokratikus forradalom vezetője legyen. A szlovák munkásosztály elégedetlen volt áruló vezetőinek politikájával és ez ellen sorozatos megmozdulásokban tiltakozott. így jött létre 1920-ban a szocialista baloldal. A jobb- és baloldal közötti szakadékot mélyítette a III. Internacionálé megalakulása, mely a forradalmi út kérdését vetette fel. A szociáldemokrata párt baloldala a forradalmi utat helyesnek tartotta. Tovább élezte ezt az ellentétet a Magyar Tanácsköztársaság léte ellen irányuló csehszlovák intervenció, amelyet a jobboldali szociáldemokraták támogattak. 1919 június 6-án a Magyar Tanácsköztársaság Vörös Hadserege, amelyben cseh és szlovák munkások is harcoltak, az intervenciós csapatokat visszaverve, elérték Kosicót ós PreSovon 1919 június 16-án a szlovák proletariátus kikiáltotta a szlovák proletárdiktatúrát. Az erről szóló proklamáció többek között a következőket mondja : »Az új Szlovák Tanácsköztársaság természetes szövetségesének tekinti győzelmes testvéreit, az Orosz és Magyar Tanácsköztársaságot, és az egész nemzetközi proletariátus védelme alá helyezi magát, az egységes és szolidáris munkás Internacionálé védelme alá. Első üdvözlete a cseh proletár testvéreknek szól, akik még az imperializmus elnyomása alatt élnek.«1

2 A Szlovák Tanácsköztársaság fennállásának rövid időszaka alatt sok fontos intézkedést hozott. Államosította a gyárakat, bankokat. Kiszélesítette a politikai jogokat, minden dolgozó, először a szlovák történelemben, választójogot kapott. A Szlovák Tanácsköztársaság, bár rövid ideig állt fenn, mégis megmutatta a szlovák proletariátus harcos elszántságát politikai, gazdasági szabadságának kivívásáért. A szlovák munkásosztály későbbi harcainak során erőt merített történetének e haladó hagyományaiból. A tanácsköztársaság alatti szlovák-magyar viszony népeink összefogásának is haladó hagyománya. Ennek az időszaknak harcos összefogása világosan megmutatja azt, hogy a szlovák ós magyar nép közötti ellentétet a magyar és szlovák burzsoázia szította, hogy könnyebben kizsákmányolhassa a magyar ós a szlovák dolgozó népet. Amikor a munkásosztály megszerezte a hatalmat, véget vetett a nemzeti elnyomásnak és a népek újtípusú, igazi barátságának nyitotta meg útját. A szlovák-magyar viszonynak ez a proletárnemzetköziségen alapuló új útja többek között a Csehszlovák Kommunista Pártban folytatódott az első Csehszlovák Köztársaság alatt. A Kommunista Pártban egyesülve csehek, szlovákok, magyarok, németek közösen harcoltak a cseh, szlovák, magyar és német burzsoázia ellen. Ezt az összefogást szocializmust építő országaink mai együttműködése tetőzi be, amikor a Szovjetunió oldalán, a nagy béketáborban együtt küzdünk közös ellenségeink, az angol-amerikai imperialisták ellen. 11

U. o., 87. o. 12

U. o. 103. o. és Társadalmi Szemle idézett száma 637. oldalán.