Századok – 1952

Szemlék - Arató Endre: A szlovák munkásmozgalom története M. Gosiorovsky munkáiban 273

SZEMLE 275 Az alábbiakban Gosiorovsky elvtárs könyve alapján a szlovák munkásmozgalom főbb eseményeit és kérdéseit ismertetjük. A szlovák munkásmozgalom kezdetei a kiegyezést közvetlen követő időbe nyúlnak vissza. Budapesten főképpen az építkezéseknél sok szlovák munkás dolgozott. Ezek a munkások a szlovák munkásmozgalom első úttöröi, akik azonban külön csoportot nem alkottak. A szlovák munkások közül sokan résztvettek az Általános Munkásegyletben, majd a Szociáldemokrata Pártban, amely nemzetiségi különbség nélkül a magyarországi munkások szervezete volt. A szlovák munkásmozgalom kifejlődését akadályozta többek között az, hogy a szociális elnyomás mellett a nemzeti elnyomás súlya is ránehezedett a munkásosztályra. Ez gyakorlatilag azt jelentette, hogy nem volt hosszú évtizedekig szlovák nyelvű munkáslap, nem voltak szlovák nyelvű brosúrák, egyszóval a szlovák munkásosztály anyanyelvén nem ismerkedhetett meg a marxizmus tanításaival. A szlovák munkásosztály az ipar fejlődésével növekedett. Az imperializmus korszakában Magyarország északi részén, Szlovákiában néhány nagyüzem jött létre. A szlovák proletáriátus részvétele a munkásmozgalomban elsősorban Budapesten bontakozott ki, ahol 1897-ben 40 000 szlovák munkás dolgozott. A 90-es években a szlovák munkásmozgalom egyre jobban kifejlődött, ami a szlovák burzsoáziát arra késztette, hogy feladja a passzivitás politikáját, amelyet a Matica Slovenská ós a három szlovák gimnázium bezáratása után (1875) követett, nehogy a munkásosztály vegye kezébe a szlovák nemzet irányítását. Az erősödő szlovák burzsoázia mindent elkövetett, hogy a szlovák népet, elsősorban a parasztságot a maga oldalára állítsa, a nemzeti elnyomást igyekezett kihasználni arra, hogy magát a szlovák nép érdekei egyedüli képviselőjének tüntesse fel. A szlovák munkásosztály azonban arra törekedett, hogy saját zászlaja, a burzsoáziától független lapja, szervezete legyen. 1897 májusában jelentek meg az efcő szlovák munkás lapok : a Nová doba és a Zora. Ezek az első lapok, bár rövid ideig állottak fenn, komoly mértékben segítették a szlovák munkásosztályt napi harcaiban. A szlovák burzsoázia azonban arra törekedett, hogy megakadályozza a szlovák munkásmozgalom kibontakozását. A szlovák munkásmozgalmat nemzetietlen, a szlovák nemzet érdekeit eláruló mozgalomnak állította be. Ezzel kapcsolatban így ír Frantisek Tupy, a korszak mozgalmainak egyik vezető alakja : »Ami a nemzeti kérdést illeti, abban a mi programmunk nagyon is világos, mi nem ismerünk és nem is teszünk semmiféle különbséget a nemzetek közt, tehát nem hisszük azt, hogy egyik nemzet elnyomja a másikat és ezért mi százszorosan jobb hazafiak vagyunk, mint azok, akik nemzetietlenséggel vádolnak bennünket . . .«' A szlovák történelem a későbbi évek folyamán számtalan példával igazolja Frantisek Tupynak ezeket a sorait. A szlovák burzsoázia bármennyire is hangoztatta, hogy a szlovák nemzeti érdekek képviselője, a gyakorlatban a szlovák nemzet árulója lett. Az 1900-as évek a szlovák munkásmozgalom újabb erősödését hozták. 1904 október elsején indult Bratislavában a Slovenské robotnícke noviny. Ekörül a lap körül keletkeztek a magyarországi Szociáldemokrata Párt első szlovák szervezetei. Az 1905-ös forradalom a szlovák munkásmozgalomnak is óriási lendületet adott. A szláv munkások 1905 febr. 12-i budapesti nagygyűlésén, ahol a szlovák munkások képviselői is felszólaltak, kifejezték rokonszenvüket az orosz munkásosztály, az orosz nép harca iránt. Az orosz forradalom hatását mutatja, hogy a Szlovákiában 1905—1910 között lezajló 192 sztrájk közül 138 sztrájk 1905—1907 között, tehát az orosz forradalom időszaka alatt folyt le. Ebben az időben az orosz forradalom hatása alatt ült össze 1905 jún. 11 és 12-én a szlovák szociáldemokraták első kongresszusa. Ezen a kongresszuson azonban megmutatkozott a szlovák munkásmozgalom ideológiai felkészületlensége, megmutatkozott az, hogy a munkásmozgalom vezetői elmaradtak a szlovák munkásosztály forradalmi mozgalma mögött. A kongresszus komoly hibája volt, hogy az osztrák és cseh szociáldemokratáknak a nemzeti kérdésben elfoglalt helytelen álláspontja hatására kimondta az önálló Szlovák Szociáldemokrata Párt megalakulását. Ezzel elvetette a munkásosztály internacionalista szervezeti formáját ós a munkásosztály szervezeteibe is belevitte a nemzetek szerinti széttagolást, ami a munkásmozgalom számára súlyos veszedelmekkel járt. A Szlovák Szociáldemokrata Párt kongresszusa elfogadta a Magyar Szociáldemokrata Párt programmját, amely opportunista program volt. A Szlovák Szociáldemokrata Párt II. kongresszusa 1906 március 16-án kimondta az egyesülést a Magyar Szociáldemokrata Párttal. Ez az egyesülés sem felelt meg azonban annak az internacionalista szervezeti formának, amelynek alapjait Sztálin elvtárs adta 7 Gosiorovsh$ i. m. 20. o. 17*