Századok – 1952

Szemlék - Arató Endre: A szlovák munkásmozgalom története M. Gosiorovsky munkáiban 273

A SZLOVÁK MUNKÁSMOZGALOM TÖRTÉNETE M. GOSIOROVSKY MUNKÁIBAN A szlovák burzsoá történetírás alig foglalkozott a szlovák történet legújabb korszakával. A burzsoá történészek ezt azzal indokolták, hogy nem tartozhat a történetírás érdeklődésébe az a korszak, amelyben már ők is éltek. Ez azonban csak kifogás volt, amely csak az igazság eltakarásául szolgált. A szlovák történet legújabb korszakában jelent meg a szlovák munkásosztály, a szlovák nemzet leghaladóbb osztálya, a burzsoázia és a kizsákmányolás elleni harc legkövetkezetesebb harcosa. Mindez megmagyarázza a burzsoá történészek álláspontját, azt, hogy igyekeztek elhallgatni a munkásosztály történelmi jelentőségét, nehogy annak hősies harca a későbbi korszakban a burzsoázia elleni küzdelem fegyverévé váljék. Még abban a kevés munkában is, amely erről a korszakról szól, a szlovák munkásosztály szerepét, a munkásosztály jelentőségét tudatosan elhallgatták. Jellemző tényként említhetjük meg azt, hogy Rizner hatkötetes bibliográfiájában, amely a legjelentéktelenebb, érdeklődésre igényt sem tartó munkákat is felvesz bibliográfiájába, még csak véletlenül sem tesz említést a szlovák munkásosztály sajtóorgánumairól, röpiratairól, brosúráiról.1

Már pedig fel som tételezhető az, hogy egy olyan szorgalmas gyűjtő, mint Rizner, ne ismerte volna a szlovák munkásmozgalom nyomtatott anyagát. Az új szlovák történetírás, amelyet a marxizmus-leninizmus tanításai vezetnek, felismerte a szlovák történet legújabb korszakával való foglalkozás jelentőségét. Felismerte, milyen hatalmas erő rejlik abban, ha a szlovák nép megismeri a szlovák munkásmozgalom történetét, történetének egyik legszebb haladó hagyományát. A legtöbbet ezen a téren a Szlovák Nemzeti Felkelés Intézete (Üstav Slovenského Národného Povstania) tette. Ez az intézet — amely hasonló a mi Munkásmozgalmi Intézetünkhöz — negyedévenként megjelenő folyóiratában2

az 1944-es szlovák felkelés történetén kívül a szlovák munkásmozgalom történetével is foglalkozott. Ez az intézet gyűjtötte a szlovák munkásmozgalom történetére vonatkozó anyagot, amelynek egy részét feldolgozta, vagy a fontosabbakat kiadta folyóiratában. Mindez a Szlovák Kommunista Párt iránymutatásának, segítésének volt köszönhető. A párt az, amely a szlovák történészeket is segíti, megjelöli számukra a követendő utat. A Szlovák Kommunista Párt IX. kongresszusa 1950 májusában a szlovák történészek elé a következő feladatot tűzte : »A történettudományunktól azt várjuk, hogy feldolgozza történelmünk legfontosabb korszakait, különösen népünk harcait és küzdelmeit, nemzeti történetünk haladó osztályainak harcait a történelmi materializmus módszereinek az alapján. A Szlovák Nemzeti Felkelés Intézete tevékenységét a munkásmozgalom keletkezése és fejlődése, a szlovák nép fasizmus és nácizmus elleni hősi nemzeti felszabadító harcai tanulmányozására fordítja. Azon a véleményen vagyunk, hogy tudományos dolgozóinknak bátrabban kell meríteniök nemzeti történetünk gazdag forrásaiból, mint azt eddig tették.«3 Hogy a szlovák történetírás a IX. kongresszus óta eltelt időben is egy lépéssel előbbre jutott, azt többek között mutatja a Historicky Sborník 1950-es, de főképpen 1951-es száma. A szlovák történetírás, bár a helyes utat megtalálta, nehézségekkel küzd. Ezek a nehézségek a mi történetírásunkra is jellemzőek. Ilyenek : a káderhiány, továbbá vannak még olyan történészek, akik hiányosan vagy egyáltalán nem sajátították el a marxizmus-leninizmust. Ezek a hiányosságok megmutatkoznak a legújabb korral 1 MiloS Gosiorovsky : Príspevok к dejinám slovenského robotníckeho hnutia. Bratislava 1951. 7. о. 2 Sborník Űstavu Slovenského Národného Povstania. (Sb.ÚSNP). 3 MiloS Gosiorovsky : Pred tridsiatym vyroüím vzniku KSC. Sb.ŰSNP 1950. 3. sz. 132. o. 18 Századok