Századok – 1952
Szemlék - A. Sz. Jeruszalimszkij : A német imperializmus külpolitikája és diplomáciája a XIX. sz. végén (ism. Perényi József) 269
270 l SZEMLE keleti válsággal foglalkozik és megállapítja, hogy Németország a formális benemavatkozással a szultán helyzetét erősítette, gyengíteni igyekezett az orosz-francia szövetséget és előkészítette az utat a későbbi közelkeleti expanzív politikájához. A továbbiakban Jeruszalimszkij hosszasan tárgyalja a németországi belpolitikai változásokat, a német szociáldemokrata párt áruló szerepét és elsősorban a tengeri felfegyverkezési programmot, amely az angol-német viszonyt a végsőkig kiélezte. Ezután Németország kínai behatolásának eddig ismeretlen adatok felhasználásával történt részletes analízise következik. A következőkben megismerkedünk azokkal a német-angol tárgyalásokkal, melyeknek célja az Oroszország kárára való megegyezés lett volna, ami azonban nem sikerült. Jeruszalimszkij mélyreható ellemzését adja az Oroszország és Anglia között ingadozó német politikának és általában bizonytalan vonalvezetésének. Az okot a junker-burzsoa uralkodóosztálypk egyes csoportjainak ellentétes érdekeiben találja meg. A németangol tárgyalásoknak csak egy kézzelfogható eredményük volt, a portugál gyarmatok felosztására vonatkozó egyezmény. Ezután Jeruszalimszkij a spanyol-amerikai háború körülményeit, hatását, majd a bagdadi vasút problémáját tárgyalja egy hosszabb kitéréssel Németország szlávellenes politikájára, ami erős hatással volt az osztrákmagyar monarchiára is. A zárófejezetben a XX. század első éveiben fennálló világpolitikai helyzetet vázolja, amikor már végérvényesen kialakult két imperialista blokk ós Németország az egyre erősödő támadás útjára lépett. Jeruszalimszkij könyve messze túlmegy .címén, mert a német imperialista külpolitika és diplomácia agresszív útjait vizsgálva természetesen mélyenjáró elemzését adja a többi imperialista hatalmak kiil- ós bizonyos mértékig belpolitikájának is. Nem marad ki még az Egyesült Államok sem, mely e korban lpp aktívan az agresszív imperialista világpolitika útjára. Jeruszalimszkij könyve megnyitotta azoknak a diplomáciatörténeti munkáknak a sorát, amelyhez az inicatívát a Potyomkin szerkesztésében megjelent első nagyszabású szovjet diplomáciatörténeti összefoglalás adta. Remélhetjük így, hogy e munkák alapján rövidesen a legújabb kor részletes diplomáciatörténete fog elkészülni, amely eligazít majd bennünket századunk bonyolult nemzetközi kérdéseinek szövevényeiben és utat mutat napjaink és jövő külpolitikánknak, a béketábor ós a munkásosztály külpolitikájának. PEKENYI JÖZSBF \
