Századok – 1952
Szemlék - A magyar munkásmozgalom kialakulása 1848–1890. (A magyar munkásmozgalom történetének válogatott dokumentumai I. k.; ism. Kató István) 244
246 l SZEMLE Leleplezésük és kikergetésük a lassallei-schweitzeriút veresége, az I. Internacionálé irányának újabb győzelme volt a magyar munkásmozgalomban. Az egylet még ahhoz is elég szilárdnak bizonyult, hogy kizárja soraiból — a munkások között egyébként méltán nagyrabecsült — Táncsics Mihályt, amikor pénzsegélyért fordult a kormányhoz. Mi volt ez, ha nem a lassallei »államsegély« eszmének veresége? Policzer írja : »Magyarországon, amikor szakítottak az igazhitű lassalleánizmus taktikájával, még tovább mentek, mint az eisenachiak.«5 Az Általános Munkásegylet harcolt a munkásosztály szövetségeseinek megnyeréséért. Az Internacionálé utasítására több felhívást intézett a parasztsághoz, 1871-ben már megalakulás előtt állt az Általános Munkásegyletben a »mszei munkások osztálya«. Létrejöttét csak az Általános Munkásegylet szétverése akadályozta meg. Az Általános Munkásegylet nagy erőfeszítéseket tett a forradalmi értelmiség kialakítására. Megszervezték a »fejmunkásak osztályát« a haladó ifjú értelmiségből. Az I. Internacionálé útmutatása nyomán helyesen látták e rétegek viszonyát a munkásosztályhoz. Egyik felhívásuk írja : »Mindenütt az iparos-munkás áll előtérben, követve a mezei munkás által. Ámde hol késnek a fejmunkások proletáriusai ?«e Az Általános Munkásegylet kiűzte a mozgalomból azokat, akik a kormánypárttal kacérkodtak, ugyanakkor kapcsolatot teremtett és közös akciókat hajtott végre a parlamenti szélsőballal, a negyvennyolcas párttal. Mi volt mindez, ha nem gyákorlati szétzúzása a lassallei »egyetlen reakciós tömeg« elméletnek és a junkerekkel való cimborálásnak? Felvetődik a kérdés, mi adhatott erőt az Általános Munkásegyletnek, hogy szembeforduljon a lassalleizmus legdöntőbb hibáival. Erre is választ találunk a dokumentumokban. Feltárul ugyanis az anyagokból, hogy az Általános Munkásegylet lényegében az I. Internaciohálénak volt a magyarországi szekciója, azzal szoroä kapcsolatban, annak útmutatásai szerint dolgozott. A másik tényező, ami a lassalleizmus elleni harcot elősogítette, szoros kapcsolatuk a forradalmi munkásokkal. Policzer leírja, hogyan kergették el az óbudai munkások az áruló Violát gyűlésükről, amikor Viola elismsrte az Í867-es kiegyezést. »Egy népmozgalom, amely egyúttal kormánybarát is — a magyar munkás számára teljesen felfoghatatlan« írja. — »így azután a felbukkanó kormányszocializmusnak — a többi körülményt nem számítva —- már a nép forradalmi legendákon táplált szabadságszerető szellemén szót kellett zúzódnia.«7 A mindenféle kispolgári befolyástól mantes proletárpárt rmgteremtóse volt a munkásmozgalom legdöntőbb feladata. A kötet összeállítói nagy gonddal gyűjtötték össze az Általános Munkásegylet sajtójából azokat a nyilatkozatokat, amelyek a pártra vonatkozó álláspontjukat mutatják. Ezekből kitűnik, hogy az Általános Munkásegylet emelte először magasba hazánkban a munkáspárt eszméjét, küzdött a munkásosztály forradalmi pártjának megteremtéséért ós szervezetével egyben első csírája volt ennek a pártnak. Lapjuk első számában »Elveink« cím alatt írják, hogy : »Működésünk vezérelve: a munkáspárt szervezése Magyarországon.«8 Később még részletesebben kifejtik elgondolásukat a pártról : »A munkáspárt olyan párt, mely a munkásosztály érdekeit folytonos kapcsolatban látja az emberi nem legmagasztosabb érdekeivel ós ezt az állambani uralomra akarja juttatni«.9 A Párt Policzer szerint magas eszmei,erkölcsi ós gyakorlati követelményeket támaszt tagjaival szemben«... a szocialistának az élet minden kötelékével pártjához kell fűződnie. Az egyesek élvezetét és szórakozását szocialista szellemnek kell áthatnia«.1 0 Arra törekedtek, hogy az egyletnek minden tagja végezzen mozgalmi munkát. , Különösen fontos Magyarország nemzeti elnyomatása ós soknemzetiségű összetétele miatt az Általános Munkásegylet álláspontja a nemzeti kérdésben. A kötet erre vonatkozóan is több anyagot közöl. Áz Általános Munkásegylet vezetőinek nagy érdeme, hogy a többnemzetiségű munkásosztályt egységes szervezetbe fogták össze. A munkájúkat az Internacionálé iránti hűségre, a munkások nemzetközi szolidaritásának szellemében, minden nemzet önrendelkezési jogának elismarésére nevelték. Mód elvtárs az Álta-5 Id. m. 62 о. «Id. m. 62 о. 7 Id. m. 56 о. 8Id. m. 92. о. (kiemelés tőlem K.I.) 9 Id. m. 93. о. 10 Id. m. 62. а.
