Századok – 1952
Tanulmányok - Hatvany; E. Doris: A női- és gyermekmunka Magyarországon 1890–1914 között 209
236 HATVANYNIÍ E. DORIS sen csökkent. A fogyasztott búzaliszt és hús mennyisége a következő arányokban csökkent :67 Búzaliszt fogyasztása fejenként, mutatószámokban 1882—1885 100 1890—1895 75 1907 első felében 61 A hús fogyasztása fejenként, mutatószámokban 1874 100 1899 87 1905 66 A férfi-, női- és gyermekmunkásoknak egyes iparágakban fizetett bérekről pontos, részletes kimutatást készíteni igen nehéz. A bányászatban például a munkabérek erősen különböznek nemcsak az egyes szakmák között, hanem a bányakerületek között is. Itt is, mint az iparban általában a női- és gyermekmunkások jóval kisebb bért kaptak, mint a férfimunkások. A következő, az 1905 évről készült táblázat szemléltető formában világít rá erre a nehézségre és egyben bizonyos képet ad a munkabérek alakulásáról a fekete-és barnaszénbányászatban :8 8 Kerület: " Átlagos napibér fillérekbon férfi nő gyermek Feketeszén Budapest 224—239 80— 90 80— 90 Oravieza 216—291 93—140 84—120 Zalatna 200 100 — Barnaszén Besztercebánya 180—293 100—120 90—100 Budapest 200—350 90—120 77—135 Nagybánya...' 200—240 — 100—120 Oravieza 180 - 100 90 Zalatna 200—320 97—120 80—103 Tehát a bányászatban éppúgy, mint a többi iparágban a női- és gyermekmunkáfok kevesebb bért kaptak, mint a férfiak : itt azonban azt a különbséget kell figyelembe vennünk, hogy a bányákban a nők és férfiak nem mindig végeztek azonos munkát. A nőket és gyermekeket inkább a külszínen alkalmazták — például a ^én osztályozásánál — és ha földalatti munkát végeztek, 88 Varga Jenő (A magyar kartellek, 23. o.) más adatokból arra következtet, hogy az élelmezési cikkek ára 40%-kai emelkedett. 87 Szakszervezeti Értesítő, 1907 nov. 88 Bányászati és Kohászati Lapok, 1906. II. k. dec. 15. 771. о. Megjegyzem, hogy ezek a számok magasabbak, mint a, munkássajtó ós a szakszervezetek jelentéseiben, azonkívül a névleges bérből rendszerint ínég annyi levonást eszközöltek, hogy a bányász alig kapott valamit kézhez.
