Századok – 1952
Tanulmányok - Hatvany; E. Doris: A női- és gyermekmunka Magyarországon 1890–1914 között 209
234 HATVANYNIÍ E. DORIS vannak szétszórt adataink a férfi és női munkabérekről és az ifjúmunkások béréről, idevonatkozó összefoglaló táblázatot, mint amilyent a mezőgazdasági bérek tekintetében készítettek, soha nem állítottak*össze. A hivatalos statisztikán alapuló legteljesebb kimutatást Szádoczky-Kardoss Tibor állította össze az »Adalékok a Budapesti Ipari Munkabérek Statisztikájához« c. művében. Ezek szerint még 1901-ben is, amikor a nominálbérek valamit emelkedtek és a férfimunkásoknak már csak 18.8%-a kapott 10 koronánál kevesebb hetibért, a női munkások 60.7%-a tartozott ebbe a kategóriába ; 10 és 14 korona közötti heti keresete a férfimunkások 24%-ának, de a nők 21.9%-ának volt ; míg a magasabb, 14 és 20 korona közé eső bércsoportba. a férfiak 26.2%-a, a nőknek azonban csak 6.8%-a tartozott. 20 és 40 korona között a férfiaknak 26%-a, a nőknek pedig 0.8%-a keresett.8 2 Ugyanez a könyv érdekes statisztikát szolgáltat az 1910 évi női munkabérekről. A különböző iparcsoportokba tartozó gyárimunkások munkabérét összehasonlítva, a szerző megállapítja, hogy »feltűnően kedvezőtlenek voltak 1910-ben a textilipar körében foglalkoztatott gyárimunkások bérviszonyai.« Több mint 22.6%-a heti 10 koronánál kevesebbet kapott, amit azzal magyaráz, hogy a textilgyárakban az első világháború előtt nagyarányban alkalmaztak munkásnőket. Ezt a tényt több forrás is igazolja : például a Nőmunkás minden számában találunk felháborító leírásokat a női munkaerők gyalázatos bérviszonyairól. Találomra ragadtuk ki a következő példákat : A dohánygyárakban a legtöbb nő napi munkabére 40 kr és 1 Ft 40 kr között mozgott. A Magyar Kereskedelmi Rt. dohánygyárában lefolyt sztrájk után a béreket, amelyek már azelőtt is kicsit magasabbak voltak az átlagosnál, felemelték úgy, hogy a férfiak az addigi 3 korona helyett napi 3.40 K-t kaptak; a női munkások pedig 1.60 K-t, az addigi 1.20 К vagy 1.40 К helyett. A legjobb fizetésű válogató- és préselőnők 2 K,illetve 2.40 K-t kaptak, az eddigi 1.60-2 К helyett. A női szabóságoknál a férfiak 5 K. minimalis heti keresetet kaptak, a nők legmagasabb bére csak 3 K. volt. A könyvkötőknél, ahol a férfi munkabér 14-18 korona volt, a munkásnők 7-8-10 koronát kaptak. Korábban, a vizsgált korszak elején a helyzet azonos volt. A nyomdákban a nők 4-6 forintot, az állami nyomdákban 3-5 forintot kerestek hetenként, míg a férfiak bére az árszabály szerint átlagban 10 forint volt.83 82 Szádeczky-Kardoss Tibor: »Adalékok a budapesti ipari munkabérek statisztikájához«. Bp. 1930. 83 Népszava, 1890 máj. 11., Nőmunkás, 1905 márc. 26., jún. 18, 1906 szept. 16.,( 1907 júl. 21. ' 1895-ben a forint és krajcár helyett bevezették a koronát : 2 korona = 1 forinttal. Hogy megérthessük e bérek értékét, a következő árakat kell figyelembe vennünk. Az 1894. évi statisztikai évkönyv adatai szerint 1 kg marhahús ára, a minőség szerint 43—123 krajcár, sertés 23—90 kr, szalonna 42—72 kr, búzakenyér I—16, rozskenyér 9—15 kr között váltakozott. Később az árak gyorsan emelkedtek. A Népszava 1910 okt. 12-én a következő árakat közölte : Időpont 1 kg ára fillérekben Időpont Leveshús II. rendű Borjúhús (eleje) Sertés II. rendű Szalonna Barna kenyér 1901 évi átlag 1910 okt. 1-én 131 172 123 220 114 190 115 197 23 30 Egyes cikkek árai viszonylag kevésbbé emelkedtek — a tej ára literenként csak 7 fillérrel, 24%-kal. A minőség hanyatlását azonban nem tudjuk kiszámítani.
