Századok – 1952
Tanulmányok - Rákosi Mátyás és a magyar történettudomány
16 RÁKOSI MÁTYÁS ÉS A MAGYAR TÖRTÉNETTUDOMÁNY 1 akik az ellenforradalom levelezését közvetítették, akiknek lakásain jöttek össze a bankárok, aktív tisztek, szociáldemokraták és szakszervezeti bürokraták, hogy az ellenforradalmat megszervezzék ;« . . . »Ők protestáltak minden intézkedésünk ellen, ők kémkedtek, terjesztették a rémhíreket«, . . . »Az ellenforradalom ilyen nyílt támogatása megkettőzte a burzsoázia erejét s aláásta a harcoló és nélkülöző proletáriátus hangulatát.«61 Rákosi elvtárs igen részletesen és iránytmutatóan foglalkozik a bukás belső okaival is. »De hozzájárult a bukáshoz a számunkra kedvezőtlen nemzetközi erőviszonyok mellett a magyar munkásosztály és a magyar kommunisták politikai és ideológiai felkészültségének hiánya is.« Lenin útmutató kritikája alapján6 2 az elkövetett hibák közt a legsúlyosabbnak azt tekinti, hogy »a Kommunista Párt az egyesülés címén lényegében beolvadt az opportunistáktól és árulóktól meg nem tisztított Szociáldemokrata Pártba«. A másik döntő hibát a földkérdésben követték el : »Nem kevésbbé súlyos hibának bizonyult az, hogy az ezerholdakat nem osztották fel. A földet elvettük ugyan a nagybirtokostól, de nem adtuk oda egyéni tulajdonba a parasztságnak . . .«6 3 Rákosi elvtárs műveiből teljes nagyságában kibontakozik a Magyar Tanácsköztársaság nemzeti és nemzetközi jelentősége. A Tanácsköztársaság, amely »nem valami kisebbség uralma volt, hanem a Kommunista Pártot követő magyar dolgozó nép többségére támaszkodott«,6 4 először törte le népünk kezéről a kizsákmányolás és elnyomás bilincseit. Példája és emléke új harcra serkentette a kommunistákat — és a kommunisták vezetése alatt dolgozóink legjobbjait — a Horthy-fasizmus megpróbáltatásokkal teli, súlyos esztendei alatt és még ma is növeli harcaink lendületét. A Magyar Tanácsköztársaság nagyszerű bizonyítéka volt a leninisztálini tanítások igazságának és egyetemes érvényének. Létrejötte, harcai és bukása is fontos hozzájárulást jelentettek a kommunista pártok tapasztalatainak elmélyüléséhez, a kommunista elmélet és harci módszerek továbbfejlesztéséhez. Rákosi elvtárs azt a feladatot állította a magyar kommunista mozgalom elé, hogy »a kommün emlékét megszabadítsa attól a mocsoktól és rágalomtól, melyet az ellenforradalom oly szívósan szórt rá s kijelölje helyét a magyar történelem legfényesebb eseményei között«.65 E felemelő feladat oroszlánrészét maga Rákosi elvtárs végezte el, akinek egész munkássága a magyar kommün, a kommunizmus igazának fényes bizonysága. A magyar történetírásnak azonban még sok tennivalója van, hogy Rákosi elvtárs útmutatásai alapján a legapróbb részletekig feltárja és feldolgozza a Tanácsköztársaság történetét és méltóan elhelyezze azt »a magyar történelem legfényesebb eseményei között«. 61 Rákosi Mátyás: A magyar proletáriátus és az entente diplomácia. Vörös Újság, Moszkva, 1920. jún. 27. 62 Egy publicista jegyzetei. Hivatkozott rész magyarul megjelent : A Magyar Tanácsköztársaság 1919. Szikra, 1949. 326. o. Ezenkívül lásd még a párt kérdésére Lenin Vál. Müv. II. k. 721. és 763.0. A parasztkérdésre : A Magyar Tanácsköztársaság 1919. 207. o. 63 A Tanácsköztársaság idején elkövetett hibákra nézve 1. Rákosi Mátyás: Építjük a nép országát. 67—68. o. 61 U. o. 65. o. 66 U. o. 69. o.
