Századok – 1952
Tanulmányok - Magos György: Az amerikai imperialisták szerepe a Horthy-fasizmus stabilizálásában (1924–1929) 167
AZ AMERIKAI IMPERIALISTÁK SZEREPE A HORTIIY-FASIZMUS STABILIZÁLÁSÁBAN 205-Láttuk, hogy a magyarországi részvénytőke 80.19%-a állott külföldi finánctőkések ellenőrzése alatt- Az eddig nyert képet újra módosíthatjuk. A magyarországi külföldi érdekeltségek túlnyomó többsége (95.53%-a) az amerikai nagybankok és vállalatok kezében volt. így 1931-ben közvetlen és közvetett úton a magyarországi részvénytőkének 76.51 %-a szállította az osztalékot az amerikai tőkések zsebébe. A J. P. Morgan, Guaranty Trust, J. H. Schröder Banking Corporation, Bankers Trust, Colvin and Co., National City Bank of New-York, J. and W. SeHfjman, W. A. Harriman, stb. bankok és a General Motors, duPont, Standard Oil, General Electric, stb. iparvállalatok, az amerikai tőke által ellenőrzött 1 552.8 millió pengő magyar részvénytársasági tőkéből 1 551.5 millió P részvénytőkét ellenőriztek. Az »amerikai behatolás« valóban nagy szám volt, de — kérdezhetné valaki — van-e jogunk egy kalap alá fogni az amerikai bankok és vállalatok tarka sokaságát? Van-e jogunk az amerikai tőkeérdekeltségeket egységesen a német imperializmus, a Horthy-fasizmus támogatóinak, stb. neveznünk? Igen, van jogunk. Mivel a bankok és vállalatok »tarka sokasága« közös irányítóerő kezében van. Ezek a vállalatok egymással szorosan összefüggenek. Mind egytől-egyig a Morgan, Rockefeller és duPont csoport kezében vannak. Ezek ma is Amerika leghatalmasabb tőkéscsoportjai. Ez a három csoport képezi az amerikai finánctőke legagresszívabb csoportját. Ezeket a csoportokat nevezte meg Visinszkij elvtárs 1951 november 24-én*9 1 az ENSz Politikai Bizottságának ülésén, mint az Egyesült Államok agresszív politikájának főmozgatóit : »Elegendő, ha megnevezzük Morgan, Rockefeller és duPont úgynevezett korporációit, monopoliumait és máris kiderül, hogy komoly erővel van itt dolgunk. Ez az erő kezében tartja az Egyesült Államok sorsát és kezében akarja tartani az egész világ sorsát«. Ez a három csoport azonban ugyanakkor egy is, mivel számtalan szál fűzi egybe az amerikai fináncoligarchia e leghatalmasabb csoportjait. Sok magyarázatot megtakarít a mellékelt ábra, amely természetesen csak a ' fővonalakat szemléltetheti. (A bonyolult kapcsolatok számtalan szála csak zavarossá tenné a képet.) Ezeken a hajszálereken és csatornákon áramlott be a tőke Németországba és segítette talpraállani a német imperializmust. Ezekből a csatornákból mászott elő Hitler — a finánctőke által pénzelt — pártjával. Ugyanezek a csatornák szállították az éltető nedvet Horthy fasiszta rendszerének és szívták a magyar dolgozók véres verítékét a kizsákmányolás keserű éveiben. Az első világháború előtt amerikai érdekeltség alig volt Magyarországon. Egyetlen jelentősebb üzem volt csak amerikaiak kezén : az Egyesült Izzó. A háború után azonban az amerikaiak 1920-ban ellenőrzésük alá vetették a bécsi Credit-Anstaltot és ezzel a legnagyobb magyar bankra, terjesztették ki befolyásukat. (A Hitelbankba később közvetlenül is beépültek.) Az első magyar bank, ahová az amerikaiak közvetlenül behatoltak, a Belvárosi Takarékpénztár volt 1924-ben. 1925-ben az »angol« (valójában Morgan-) Schröder bank a Kereskedelmi Bank tőkéjét »emeli«. Tehát a stabilizáció utat nyitott az amerikai tőke közvetlen behatolásának. 1926-ban három magyarországi nagybank — a MOKTÄR, Pesti Hazai Első Takarékpénztár és a Hazai Bank — került közvetve amerikai befolyás alá a Niederösterreichische Escompte-191 Szabad Nép, 1951 nov. 27.
