Századok – 1952
Tanulmányok - Magos György: Az amerikai imperialisták szerepe a Horthy-fasizmus stabilizálásában (1924–1929) 167
1 70 MAGOS GYÖRGY a Baross-térre, ahol gyalogos és lovasrendőrök támadtak rájuk.6 4 A sztrájkok és tüntetések szinte egymást érik. Márciusban 10 ezer vasmunkás sztrájkol Budapesten, a vasasok sztrájkját követi a bányászok és a szabómunkások sztrájkja, áprilisban люк a nyomdászok 4 hetes sztrájkja. Sikeres sztrájkok esetében is a pénzrontás napok alatt megsemmisítette az eredményeket, azonban a gyárosok általában elzárkóztak a béremelések elől. A GyOSz állásfoglalásából világosan kiderül, hogy a burzsoázia a háború, az infláció, az ellenforradalom által az országba hozott minden nyomorúság terhét a munkásosztályra akarja hárítani : »Hogy a magyar munkásosztály nehéz viszonyok között él, nem tagadjuk, de elképzelhető volna-e, hogy éppen ez a réteg vonja ki magát a háborúvesztés súlyos következményei alól«.65 A magyar proletáriátus még nem nyerte vissza régi erejét, mert hiányzott a forradalmi vezetés. A Tanácsköztársaság leverése után elszenvedett óriási vérveszteség és az illegális mozgalom kegyetlen üldözése miatt — bár az első kommunista szervezkedések már megindultak — a párt nem tért magához, még nem tudott a tömegek élére állani. Ezenkívül európaszerte a forradalmi fellendülés helyébe apály lépett. A dolgozók növekvő elégedetlensége és fokozódó haragja azonban erősen nyugtalanította a magyar burzsoáziát és arra késztette, hogy fokozza a külföldi kölcsön iránti törekvéseit. »Egyre több az elégedetlenség, amelynek nyugtalansága a társadalom felszíne alatt egy készülő földrengés morajával jelzi a katasztrófa közelgését« — írja a klerikális reakéió lapja, a Nemzeti Újság 1923 május 1-én a »Pénzt : tehát életet« című vezércikkében. »Az utóbbi időkben a balfelé való elhajlás, a szélsőséges radikalizmus Budapestről utat tört magának a környék felé is.« — mondja a reakció egyik papi képviselője.66 Az angol külügyminisztérium szerint is »Magyarország anyagi helyzete naprólnapra rosszabbodik... (úgyhogy) ... zűrzavar beálltától lehet tartani«.67 A dolgozó tömegektől való félelem közös frontba tömörítette a burzsoáziát. Ez nyomta rá/bélyegét a kölcsön tárgyalásával kapcsolatos sajtóhangokra : »az ellenzék ma éppúgy sikert kíván a kormánynak, mint a saját pártja, mert most nem pártérdekről, hanem az élet kérdéséről van szó«.6 8 Bethlenék a kölcsön érdekében végigházalják az európai nagyhatalmak fővárosait, hogy a jóvátételi terhek rendezése és a zálogjogok felfüggesztése érdekében kedvező döntést érjenek el. Legkevésbbé a francia kormányra számíthattak. A Mussolini-kormány kétszínű magatartást tanúsított, hangoztatta »magyar-barátságát«, de Magyarország ellen szavazott a Jóvátételi Bizottságban.6 9 A magyar kormány a vatikáni magyar követ és a hercegprímás útján kér segítséget a pápától az olaszok magatartásának megváltoztatására. Azzal érvelnek, »hogy Magyarország reparátiót fizetni képtelen gazdasági összeomlás veszélye nélkül, amely egyházra is végzetes következményekkel járna«.7 0 Tíz nap múlva a vatikáni magyar követ jelenti, hogy 64 Nemzeti Újság 1924 jan. 31. 65 Magyar Gyáripar, 1924 május, 18. o. A nyomdászsztrájkról szóló oikk. 66 Nemzeti Újság, 1924,márc. 12. 67 OL. Küm. Gazd. Pol. 1923—64 340 számjeltávirat Londonból. 68 Nemzeti Újság, 1923 ápr. 29. vezércikk. 69 »Ennek oka valószínűleg, hogy esetleg reánk kirovandó jóvátétel tekintélyes része Olaszország javára esnék.« OL. Küm. Gazd. Pol. 1922. 109 560 számjeltávirât Rómába. 70 A vatikáni magyar követ szjl. távirata. OL. Küm. Gazd. Pol. 1923. 60 298. 1923 március 10. (A számjeltáviratbó! hiányoznak a névelők.)
