Századok – 1952
Tanulmányok - Magos György: Az amerikai imperialisták szerepe a Horthy-fasizmus stabilizálásában (1924–1929) 167
1 70 MAGOS GYÖRGY Vereséget szenvedett a szovjetellenes intervencióban is.4 2 Ugyanekkor fellendült az amerikai proletáriátus forradalmi mozgalma. Megalakult az Egyesült Államok Kommunista Pártja. 1919-ben több mint 4 millió amerikai munkás vett részt sztrájkmozgalmakban.4 3 Ezek az okok játszottak közre abban, hogy az Egyesült Államok ideiglenesen visszavonult az európai ügyekben való aktív szerepléstől. Az Egyesült Államokat a háború utáni világválság aránylag legkevésbbé sújtotta, így a kapitalista államok közül elsőnek lépett a stabilizáció útjára. 1922 elején már észre lehet venni ennek jeleit a magyar-amerikai kapcsolatok élénkülésében. 1922 márciusában az amerikai külügyminisztérium egyik vezetője a washingtoni magyar követtel beszélgetve »bizalmasan azt a gondolatát közölte.... hogy előnyösnek tartaná, ha egy amerikai magyar kereskedelmi szerződés megkötésére vonatkozólag magyar részről kezdeményező lépések történnének.«4 4 Ugyanekkor a magyar kormány is kapcsolatokat akar létesíteni amerikai nagybankokkal. Kívánatos, »hogy egy legelsőrangú intézettel létesíttessék összeköttetés, ami minden a magyar kormány részéről itt a jövőben szándékolt pénzügyi művelet útját egyszersmind előkészíthetné és egyengethetné. Mint ilyen pénzintézetek elsősorban a National City Bank, a Guarantee Trust Company és az Equitable Trust Company newyorki cégek jönnének tekintetbe« írja az 1921 december 9-i washingtoni követjelentés.4* Rövidesen felveszik a kapcsolatot a Guaranty Trust alelnökével.46 Az amerikai nagybankokhoz való közeledés azért »készíti elő« és »egyengeti« a kormányok közötti kapcsolatokat, mivel a washingtoni magyar követ szavaival élve, az »amerikai külpolitika... (a)... »big business interests« befolyása alatt áll.. ,«.47 Fontolóra veszik, mivel vásárolhatnák meg a maguk számára a »nagy üzleti érdekeltségek« kegyeit, hogy ezen keresztül az Egyesült Államok kormánya a jóvátételi kérdésben Magyarország mellé álljon. Mert az ország javait nem lehet amerikai bankok számára elzálogosítani (azaz nem lehet kölcsönöket felvenni) addig, amíg a Jóvátételi Bizottság zálogolási joga ezekre a javakra fennáll. Mit kellene adni? Széchenyi gróf washingtoni magyar követ szerint »...felajánlhatunk részvényeket hazai vállalatokban esetleg olykép, hogy necsak a magyar kincstár vásároljon ilyen részvényeket, hanem azok bizonyos részéért dollárokat is kapjunk. Ilyen tranzakciókban is jóhiszeműségünket azzal kellene bizonyítanunk, hogy a kincstár több részvényt ajánlana fel 42 Wilson, az USA elnöke 1919 január 16-an a Tizek Tanácsának ülésén jelentette ki, hogy »az egész világon ellenséges érzület észlelhető a nagytőke ellen és a nagytőke befolyása ellen, mind a gazdasági élet, mind a politika területén ... a munka és a tőke még Amerikában sem jóbarátok ... Az angol és amerikai csapatok nem akarnak Oroszországban harcolni.« Papers . . . VIII. к. 583—584. о. Idézi : Túrok i. m., magyarul ! M. T. A. Tört. Tud. Int. Ért. II. évf. 1—3. sz. 44. o. 43 Túrok i. m. 43. o. 44 OL. Kiim. Gazd. Pol. 1922—55 712. A magyar-amerikai kereskedelmi és barátsági szerződés megkötésére csak később került sor (1926. XXI. tc.). 45 OL. Küm. Gazd. Pol. 1923—62 455. A felsorolt bankok egytől-egyig J. P. Morgan bankjai. 46 OL. Küm. Gazd. Pol. 1923—62 455. 17 U. о.
