Századok – 1952

Tanulmányok - Magos György: Az amerikai imperialisták szerepe a Horthy-fasizmus stabilizálásában (1924–1929) 167

1 70 MAGOS GYÖRGY Érlelődtek az USA világuralmi tervei. Az amerikai imperialistáknak az volt az érdekük, hogy a háború minél tovább elhúzódjon. Amerika álláspontja azonban 1917 tavaszán megváltozott. A háború gyors befejezése érdekében április 6-án hadat üzent Németországnak. Az Egyesült Államokat az oroszországi februári forradalom késztette taktikája megváltoztatására. Az oroszországi forradalom és a küzdő koalíciók országaiban mutatkozó forradalmi megmozdulások aggodalommal töltötték el az amerikai imperialistákat.30 Az Egyesült Államok célja az volt, hogy megállítsa a forradalmi erők előrenyomulását Európában és hogy Németországot a béketárgyalásokon megmentse a teljes vereségtől és saját hatalmi törekvéseinek támaszává tegye. 1917 tavaszán amerikai katonák és ügynökök szálltak partra Európa országaiban. Színre lépett a legfiatalabb imperialista rabló, a történelem új korszakának előestéjén, amikor —amint Sztálin elvtárs tanítja — »eljött a kapitalizmus összeomlásának korszaka«. A hadbalépéssel egyidőben Amerika bankárai a forradalom hazájában is megkísérlik az ellenforradalom győzelemre segítését. A cári Oroszországnak az amerikai bankok 86 millió dollár kölcsönt nyújtottak 1917-ig. Kerenszki kormánya rövid fennállása alatt ennek több mint kétszeresét,. 187 millió dollárt kapott. Ezekben a kölcsönökben a National City Bank, J. P. Morgan bankja játszotta a főszerepet.31

Az amerikai finánctőkések terveket dolgoztak ki Oroszországnak amerikai gyarmattá való átalakítására. Az amerikai tervek azonban Oroszországgal kapcsolatban csúfos kudarcba fulladtak a bolsevik párt által vezetett orosz nép diadalmas harcainak következtében. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom eszeveszett gyűlöletet váltott ki az amerikai imperialisták részéről. Gyarmatosító terveik kudarca és a világszerte megnövekedett forradalmi veszély miatt. Lansing az .Egyesült Államok külügyminisztere Wilsonhoz írt 1917 december 10-i levelében kifejtette, hogy »ha a bolsevikok uralmon maradnak, számunkra már egyáltalán nincs remény«.32 Az' Egyesült Államok kormánya volt az első, amely blokád alá helyezte a Szovjet-országot. Amerika volt az 1918—20. évi szovjetellenes intervenció egyik főgyujtogatója, amint arra a legújabb szovjet kutatások rámutatnak.33 A nyílt szovjetellenesség az Egyesült Államok külpolitikájának hosszú ideig volt vezérelve. Az Egyesült Államok, amely a Kerenszki kormányt elsőnek ismerte el, a nagyhatalmak közül utolsónak vette fel a diplomáciai kapcsolatot a Szovjetunióval. Az Egyesült Államok szovjetellenes tevékenységével állott elsősorban összefüggésben a Németországgal szemben követett politikája. Az Egyesült Államok Németországot saját befolyása alá akarta vonni, hogy az európai politikájának támasza legyen, elsősorban szovjetellenes tervei megvalósításában. Bliss amerikai tábornok már 1918 októberében hangoztatta, hogy »Németországnak... támasszá kell válnia a bolsevizmus ellen«.34

Ezt a célt 30

V. ö. Citovics J.: Az USA szerepe az imperialista Németország 1918. évi teljes szétzúzástól való megmentésében. Voproszi Istorii 1950. 12. sz, 31 Editorial Research Reports 1931II. к. 17. sz. G. В. Granger: -Russian—American Relations. OL. Küni. Pol. USA 1931—10/28. 32 Papers Relating to Foreign Relations of the United States. The Lansing Papers 1914—1920 vol. II. p. 343. (Washington 1939—40). Idézi : Izvesztyija Akagyemii Nauk SzSzSzR. Szerija Isztorii i Filoszofii 1949. 287. o. 33

V. ö. Rubinstein N. : Az amerikai imperializmus szovjetellenes politikájának történetéhez. Voproszi Istorii 1951. 1. sz. 34

A. E. Кипу ina: Provál amerikanszkih piano v zavojevanja mirovovo goszpodsztva v 1917—1920 gg. Moszkva, 1951. 114. o.