Századok – 1952

Tanulmányok - Rákosi Mátyás és a magyar történettudomány

8 RÁKOSI MÁTYÁS ÉS A MAGYAR TÖRTÉNETTUDOMÁNY 1 Az 1848—49-ES FORRADALOM és szabadságharc, a »48-as örökség« kérdéseire is számos utalást találunk Rákosi elvtárs beszédeiben és írásaiban. Ezek fontos útmutatásokkal járulnak hozzá a forradalom jellegének és menetének helyes értékeléséhez. Rákosi elvtárs tisztázza mindenekelőtt a forradalom burzsoá jellegét. A Szociáldemokrata Párt vezetői 1919 előtt is, után is azt hirdették, hogy 1848—49-ben Magyarországon nem polgári forradalom, hanem csak nemesi függetlenségi harc zajlott le. Ezzel az állítással azt az opportunista álláspontjukat akarták bizonyítani, hogy Magyarországon még mindig a polgári forradalom esedékes és nem ismerték el a szocialista forradalom jogosultságát, mely a még hátralevő polgári-demokratikus feladatokat menetközben is megoldhatja. Ezzel szemben Rákosi elvtárs már 1925—26-ban, a Horthy-bíróság előtt lefolytatott perében rámutatott arra, hogy — ha a polgári forradalom Magyarországon befejezetlen is maradt — a magyar burzsoázia első forradalmárai Martinovics Ignác és társai voltak2

^ s hogy »Magyarországon a polgári társadalmat a 48-as forradalom teremtette meg. A polgári forradalom eltakarította az útból az elavult társadalmi és állami intézményeket, mert az idő megérett rá.«27 Hasonlóképpen nagy része volt és van Rákosi elvtársnak abban, hogy népünk megtanulta értékelni a negyvennyolcas forradalom legnagyobb vezetőinek, Kossuthnak, Petőfinek és Táncsicsnak az alakját. Noha ennek a három kiemelkedő forradalmárnak a politikája számos kérdésben eltért egymástól, Rákosi elvtárs mindegyikük művében ki tudja domborítani a haladót, az előremutatót, a napjainkban is például szolgálót. De Rákosi elvtárs nemcsak a forradalmárok esetében követi ezt az utat. Megvilágítja a haladó elemeket például Széchenyi működésében is. Bár Széchenyit összefoglalóan nem jellemezte, rámutatott többek között olyan haladó vonásaira, mint az illúziók elleni harc2

8

vagy a fejlettebb országok tapasztalatainak alkalmazása a hazai viszonyokra.2

9

Rákosi elvtársnak ez az értékelési módszere komoly segítség történetírásunk számára a »baloldaliság« elleni küzdelemben, amely mindent, ami nem teljesen pozitív, teljesen negatívnak ítél. De Rákosi elvtárs kimutatja azt is, hogy a negyvennyolcas forradalom sikereinek oka elsősorban a dolgozó tömegek, a munkások és parasztok odaadásában keresendő, akiknek »kérges keze békében keményen szorította a szerszámot és карапуз let és a háborúban nem kevésbbé erősen a fegyvert.« Magasra értékeli a szabadságharc partizánjainak tevékenységét, megvilágítja milyen jelentős volt pl. az ozorai győzelem, amelyet a népfelkelők vívtak ki.30 Rákosi elvtársnak ezek a megállapításai a tömegek döntő forradalmi szerepére mutatnak rá, Görgey és a Görgey vonalát napjainkig folytató reakciós történetírók álláspontjával_szemben. Rákosi elvtárs kifejti, hogy a dolgozó tömegek forradalmi aktivitása a feudális elnyomás és az osztrák gyarmatosítás elleni harc egységén alapult, hogy a forradalom sikereit a függetlenségért és a haladásért vívott harc egybefonódása, az ezen alapuló széles nemzeti egység tette lehetővé. Ezt írja : 26

A Rákosi-per. 100. o. 27

U. o. 61. o. 28

Rákosi Mátyás: A magyar demokráciáért. 187—188. o. 29

Rákosi Mátyás: A magyar jövőért. 5. o. 30

U. o. 17—18. o.