Századok – 1952
Tanulmányok - Székely György: A török hódítók elleni védelem ügye a Dózsa-parasztháborútól Mohácsig 118
A TÖRÖK HÓDÍTÓK ELLENI VÉDELEM ÜGYE DÓZSÁTÓL .-MOHÁCSIG 121 akkor a tatárok Lengyelországot akarják tűzzel-vassal pusztítani, megparancsolja Bakócznak, hogy Cseh- és Morvaországban vessen véget az eretnekségnek, amit már a konstanzi és a baseli zsinat is kárhoztatott, »békítse meg« az eretnekeket.7 Ebből nyilvánvaló, hogy a római egyház a keresztesháború ürügyén a »belső front megszilárdítására«, azaz a népi mozgalmak elnyomására törekedett. Ugyanakkor diplomáciai célok is fűződtek a tervhez. Már maga az is feltűnő, hogy a pápa a legátusi felhatalmazást a nemkatolikus Oroszországra is kiterjesztette. Sőt, 1513 szeptember elején a magyar, lengyel, cseh, porosz uralkodók mellett Oroszország uralkodóját is buzdítja a török háborúra és közli vele, hogy Bakócz Tamást a legszélesebbkörű hatalommal ellátva legátusnak küldi országába.8 A pápai beavatkozás célja egy orosztörök háború kirobbantása útján az volt, hogy a lengyel területrablók számára megmentsen olyan orosz területeket, melyeket III. Yaszilij moszkvai nagyfejedelem a már évek óta húzódó háborúban visszaszerzett Oroszország számára. A moszkvai nagyfejedelem harca a lengyel-litván állam ellen ezekben az években nagy eredményeket ért el. Éppen 1514-ben folyt Szmolenszk ostroma, amelynek következtében Szmolenszk vissza is került az orosz államhoz.9 A lengyelek helyzetét az 1514-ben kötött osztrák-orosz szövetség1 0 is fenyegette. Az egyház célul tűzte ki a lengyel uralkodóosztály helyzetének megjavítását és ebbe a tervébe illett bele Bakócz megbízatása is. Ezért az éppen Rómában tartózkodó Piso Jakab magyar királyi titkárt kiküldték Lengyelországba azzal a céllal, hogy Zsigmond lengyel király és Vaszilij nagyfejedelem között hozzon létre békét. Piso küldetése azonban nem menthette meg a lengyel területrablókat 1514 júniusában újabb orosz sereg támadásától és Szmolenszk elfoglalásától. Piso tehát csak az újra kiélesedett háborúról, azaz megbízásának a kudarcáról tudott jelentést tenni.1 1 Mit tett a római egyház a török hódítók elleni harc sikeréért? 1513 október 24-én a pápa keresztet nyújtott át Bakócznak a következő szavakkal : »Fogadd e keresztet, menj és győzedelmeskedjél Krisztus ellenségei fölött az atyának és fiúnak és szentlélek istennek nevében«.1 2 Az ájtatos szavakon kívül azonban gyakorlati segítséget a keresztes hadjárat szervezéséhez Magyarországnak nem nyújtott. Hazánknak ezzel is csak károkat okozott. Mert a törökök, nyilván értesülve a keresztes hadjárat meghirdetéséről, a fegyverszünet ellenére támadást indítottak 1514 elején Knin (a középkori Tinnin) környékén.1 3 Mindamellett sem az egyház, sem az uralkodóosztály nem gyorsította meg a keresztes sereg ellátására, gyakorlott katonasággal való kiegészítésére szükséges lépéseket, hanem az egész toborzást a Bakócz rendelkezésére álló egyházi szervezetre bízta. Bakócz a keresztes hadat Magyarországon hosszú levélben hirdette meg, amelyben ravasz, sokféleképpen érthető kitételeket találunk. Természetesen ő is belefoglalja címeibe az oroszországi legátusságot. A keresztes hadjáratnak parasztháborúvá való fejlődése szempontjából pedig Bakócz leveléből 7 Márki S. i. m. 390. o. • 8 Márki S.: i. m. 389. o. 9 A. M. Pankratova (szerk.): A Szovjetunió története. I. k. Budapest, 1950. 176. o. 10 H. Uebersberger i. m. 176. o. 11 Márki S. i. m. 559. o., Trencsényi-Waldapfel I. i. m. 21. o. 12 Óváry L. i. m. 1055 sz. 13 Márki S. i. m. 556. o.
