Századok – 1951
KÖZLEMÉNYEK - Nagy Kálmán: Stromfeld Aurél a magyar Vörös Hadsereg vezérkari főnöke 213
stromfeld aurél 223 a célra egyedül a 4. hadosztály csapatai álltak rendelkezésre. Ez a hadosztály azonban felvonulását még nem fejezte be, viszont egyes beérkező csapatai már a debreceni harcokba keveredtek bele. Stromfeld Hajdúszoboszló és Szovát elfoglalására a 4 hadosztályból csak 2—2zászlóaljat tudott összeszedni, melyeket ezen terület elfoglalására be is vetette." Hajdúszoboszló és Szovát elfoglalása igen fontos volt két okból is. Ez volt a Vörös Hadsereg első sikeres ténykedése a román támadás megindulása óta, másodszor pedig Stromfeld ekkor még joggal tervezte, hogy az 1. hadosztállyal erőteljes támadást indít a románok északi szárnya ellen. Az arcvonal közepén az utolsó tartalék bevetése kockázatos lépés volt, de Stromfeld azonnal új tartalékot szervezett, a 2. sz. páncélvonatot és a 68/1. zászlóaljat küldte előre a 4. hadosztály részére. így erélyes és gyors intézkedésével — a románok új támadása ellenére — a középen keletkezett rés lezárása sikerült és az arcvonal déli része is megszilárdult, Stromfeld ezzel megakadályozta azt, hogy a románok a középen ütött résen keresztül előrenyomulva, a keleti hadsereg arcvonalát áttörjék. Stromfeld április 25-én, megsökallva a székely különítmény eredménytelen tevékenységét s eddigi magatartását, erélyesen felszólította a harc aktívabb folytatására: „A székely különítmény parság végre szakítson a kordonszerű felállítással és Kiisvárda, — Nyírkárász, — Ramocsaháza, — Ibrány között csoportokat összevonva és ezen csoportoknak egyöntetű és támadólagos harcászati vezetése által vessen gátat az ellenség előnyomulásának. Egyszersmind elrendelem, hogy a székely különítmény parság az előírt időben a saját és ellenséges helyzetről a hadsereg parancsnokságnak jelentsen, mert jelentés nélkül a vezetés lehetetlen."20 Ezt a parancsot hajnali 1,15 h-kor adta ki Stromfeld, de 10,30 h-kor, az időközben beérkező jelentésekből megállapíthatta azt, hogy a székely különítmény használhatatlan, s ezért elrendelte, hogy a székely különítmény vonuljon vissza a második vonalba és helyette az 1. hadosztály vegye át tőle az északi arcvonalrészt, azzal a fontos feladattal, hogy az 1. hadosztály Nyíregyházát okvetlenül tartsa kézben. A keleti hadseregparancsnokság április 25-én kiadott helyzetközlése a következőket tartalmazza: „Az 1. ho. és Székely különítmény helyzete: Biri—Nagykálló vonalában harcban állott csoport dut. 4,45 h-kor a visszavonulást Nyíregyháza irányában megkezdette. Az Oros-pazonyi csoporttal szemben csak kisebb ellenséges erők állnak. A Székely különítmény visszavonulása a Lónyai-csatorna mögé Bujtól nyűg- és d. nyugatra elrendelve, 1. ho. Nyíregyházát tartani tartozik."21 A székely különítmény azonban április 26-án, hazaárulásának betetőzéseként Kisvárda, Demecser, Nyíregyháza térségében letette a fegyvert a románok előtt és a harc helyett a szégyenteljes fogságot választotta. Csak egyes részei folytatták a harcot, csatlakozva az 1. hadosztályhoz. A tiszántúli hadműveletek során ekkor került Stromfeld a legválságosabb helyzet elé. Az északi szárny helyén hatalmas űr keletkezett, melynek teljes kipótlására megfelelő erő már nem állott rendelkezésre. Nem volt rá mód, hogy az 1. hadosztály az arcvonalat megszállja, mivel összes egységei még be sem érkeztek, az idő ;is kevés volt, a rés is olyan széles volt már. A román támadás a várható átkarolással az arcvonal középső és déli részén a megsemmisülés veszélyét idézte elő, ahogy ezt Rákosi Mátyás találóan jellemezte: „A székely hadosztály több mint a felét tartotta a frontnak. Ha ez megadja magát, komoly ellenállásról nem lehet szó, még ha minden erőt összeszedünk is."2 2 Ekkor jött Stromfeld második merész elhatározása: 10 H.L.M.T. VH. ir. Id. köteg 71, 82, 83 fsz 20 H.L.M.T. VH. ir. Id. köteg 109. fsz 21 H.L.M.T. VH. ir. Id. köteg 135. fsz • 2 2 A Rákosi-per Id. kiad. 412.
