Századok – 1951
KÖZLEMÉNYEK - Kubitsch Imre: Adalékok a kommunista párt második világháború előtti békeharcához (1929-1939) 525
a kommunista part második viiagháborü előtti békeharca (1929 -1939) 545 A Kommunista Párt leleplezte a szociáldemokrata vezérek hazug elméleteit, melyek csalk azt a célt szolgálták, hogy a fasizmus és a háború elleni leghatásosabb fegyver létrehozását, a népfrontot megakadályozzák. A Kommunista Párt hivatalos lapjában világos feleletet adott arra, hogyan és kinek a vezetésével kell a népfrontot megvalósítani. .,Az együttes küzdelem népfrontja csak úgy valósulhat meg, ha a munkásosztály kezdeményezésével, a népfront programmjának kitűzésével és a demokratikus erők összefogásával harcba tudja vinni s vezetni a város és falu dolgozóinak harcát я kenyér, a szabadság, a béke közös követeléseiért.'46 „Lehet a háború ellen sikeresen küzdeni már ma is. Nincs olyan ország a világon, ahol a nép óriási többsége ne volna feltétlenül a béke híve, a háború ellensége. Ha ennek az óriási többségnek a békevágyát sikerült szervezett erővé kovácsolni, akkor a békének nyert ügye van. A béke fenntartásáért tehát minden erőnkkel harcolni kell. Nem elég azonban harcolni a békéért — jól kell érte harcolnunk. Ügy kell küzdeni a béke fenntartásáért. hogy ez a küzdelem ne maradjon a kommunisták elszigetelt harca, ne legyen esetleg a kommunisták és szociáldemokraták, sőt ne is csupán a munkásosztály küzdelme, hanem valóban a béke hívei óriási tömegének minden ellenállást elsöprő mozgalma. Ez a Magvarországon megteremtendő népfront egyik legfontosabb hivatása/'" A háború már nemcsak a Távol keleten és Afrikában, hanem Európában is megindult. A német és olasz fasizmus Spanyolországba küldte rohamosztagait, hogy barbár kegyetlenséggel, városok lebombázásával, a polgári lakosság, nők, gyermekek, öregeik tömeges legyilkolásával vérbefojtsa a spanyol nép hősi szabadságharcát. A nemzetközi proletariátus legjobbjai, a kommunisták, a világ mindéin tájáról elindultak, hogy segítsék a spanyol dolgozók szabadságharcát. Többszáz magyar kommunista is — a Rákosi zászlóa'j — fegyverrel a kezében, é'etét is áldozva harcolt. Tudatában voltak annak, hogy a fasizmus elleni küzdelem a spanyol földön is egyben a magyar nép szabadságáért, függetlenségéért, békéjéért folyik. „Harcolunk azért a szabadságért, melyért élt-halt a mi halhatatlan lánglelkű költőnk, Petőfi Sándor, melyért „nem nyughattak szolga földön" a Dózsák, a Martinovicsok,4 8 — üzenték Rákosi elvtársnak a szegedi Csillag-börtönbe a spanyol földön harcoló magyar kommunisták. Az imperialisták zsoldjában álló szociáldemokrata vezetők azt igyekeztek a dolgozó tömegekkel elhitetni, hogy a spanyol nép, a spanyol munkásosztály hősies, elszánt harca a fas: zmus ellen csupán „a polgári társadalom be'ső harca", hogy „csak a felvilágosultabb burzsoáziának a harca a fasiszta burzsoázia ellen".4 9 De saját tömegeik, tagságuk szembefordult velük és a kommunisták vezetésével számtalan módon fejezték ki együttérzésüket a spanyol nép szabadságharca iránt és gyűlöletüket a fasizmus magyar szolgálóival szemben. „A szociáldemokrata párt március 14-i t.attersali gyűlésén Vesszen Hitler! Vesszen Franco! Vesszen Darányi! Vesszen a háború! Vesszen a fasizmus! Éljen a 40 „Dolgozók Lapja" 1937 április — „Lehetséges-e a népfront Magyarországon?" 47 „Dolgozók Lapja" 1937 április — „Két helytelen, káros nézet a háborúról." 48 „Előre" 1937 október — ,,A spanyol szabadságharcban küzdő Rákosi-zászlóalj üzenete Rákosi Mátyáshoz." 49 Mónus beszéde a SzDP XXXI-ik kongresszusán. 35 Századok 6 .33