Századok – 1951
KÖZLEMÉNYEK - Kubitsch Imre: Adalékok a kommunista párt második világháború előtti békeharcához (1929-1939) 525
542 kubitsch imre „Aligha fér hozzá kétség, hogy a második Szovjetunió elleni háború a támadók teljes vereségére, Európa és Ázsia számos országában forradalomra s az országok burzsoá és földbirtokos kormányainak megsemmisítésére fog vezetni.'35 A fasizmus előretörése és az új világháború veszélyének fokozódása következtében a kommunista pártok feladatai még jobban megnövekedtek. A Kommunista Internacionálé Vil. Kongresszusa fordulópontot jelentett a világ valamennyi dolgozó népe számára, a fasiszta barbárság és a háború veszélye ellen folyó harcban. Д Kongresszus Lenin és Sztálin tanításai alapján kidolgozta a kommunista pártok és a nemzetközi munkásosztály feladatait. „Azt a feladatot állította a nemzetközi munkásság elé, hogy a dolgozókat úgy az egves országokban, mint nemzetközi méretekben a tőke és a reakció támadása, a fasizmus és háborús veszély ellen a mnkásosztálv köré széles népfrontba egyesítse."3 " A Kommunista Internacionálé VII. Kongresszusa háború elleni határozataiban, mint legfontosabb feladatot tűzte ki a kommunista pártok és az egész világ dolgozói, elnyomott népei elé „az imperialista háború és a fasizmus elleni harc összekapcsolásét". Ugyanakkor a legeré'yesebben visszautasította azokat az a'áva'ó rágalmakat, melyeket az imperialisták és ügynökeik. a jobboldali szociáldemokraták terjesztettek a tömegek megtévesztése céljából, hogy „a kommunisták háborút akarnak, mert az hozza a for vadaimat". „Valamennyi ország kommunistáinak vezető szerepe a béke fenntartásáért ós a Szovjetunió békepolitikáiának d'adaláért folyó küzdelemben már maga is b-zonyítja. hogy a kommunisták minden erejükkel azon vannak, hogy megnehezítsek az új háború előkészítését és kitörését."3 7 Az illegális, üldözött KMP is fokozta és kiszélesítette a VII. Kongresszus útmutatásai alapján a fasizmus-és a háború elleni harcát. Hirdette a munkásegységfront és a népfront szükségességét és annak megvalósításán fáradozott. „A magyar dolgozó nén érdekcinek véde'me ma a demokratikus cr ők összefogását követeli a kenyérért, a földért, szabadságért és békéért folyó harcban. A konimunisf ák feladata elő'.iárni és minden dolgozó számára megmutatni azt az utat, mely kivezet a fasizmus foitogató karmaiból és biztosítja a jobb megélhetést és a békét. Ez az út a népfront útja, mely a proletárság egységének megteremtésével, a munkásosztálv és a többi dolgozók szövetségének kovácsolásával vezeti a magyar nép harcát a demok'-Tt'Vus Magyarországért.'"3 8 Gömbös és az utána következő kormánvok már nem rendes bíróságnak, hanem „kémkedés, hazaárulás" hamis vádjainak iirügvéve' katonai ható ságnak adták át a háború ellen harcoló kommunistákat és hadbíróság ítélkezett felettük. A magyar burzsoáziának ezzel az volt a célja, hogy megfélemlítse, elriassza a tömegeket a fasizmus és a háború elleni harctól. Azzal, hogy a háború ellen, a békéért küzdő legelszántabb, legbátrabb harcosokat „hazaárulással", „kémkedéssel" vádolták, a közvéleményt akarták a Szovjetunió ellen fordítani, amely ezeket a „kémkedéseket" szerintük „szervezte". Ez lehetőséget adott arra is, hogy a számukra legveszedelmesebb harcosokat, a magyar nép szabadságharcosait hónapokig, évekig kínozzák, ítélet nélkül is fogvatartsák és hazug vádjaikkal 10—15 évi fegyházra, vagy akár halálra ítéljék őket. 35 U. o. 549. o. 36 „Dolgozók Lapja" 1937 júniusi szám — ,Az egységfront ellensége — a munkásosztály ellensége". 37 „Sarló és Kalapács'' 1936 auguszus 1. sz. — A VII. világkongresszus határozatai a háború ellen. 38 „Dolgozók Lapja" 1937 ápr. szám. — „Lehetséges-e a népfront Magyarországon."
