Századok – 1951
KÖZLEMÉNYEK - Kubitsch Imre: Adalékok a kommunista párt második világháború előtti békeharcához (1929-1939) 525
546 kubitsch imre must, igyekezett elködösíteni a magyar burzsoázia egyre erőteljesebb háborús készülődéseit. Gömbös új külpolitikai irányt is jelentett. A fasiszta Németország melletti barátságnak volt feltétlen híve és a régi olasz barátság fenntartása mellett mind szorosabban Hitlerhez kötötte àz országot. A magyar fasizmus elsőnek kötött szövetséget a hitleri fasizmussal, sőt Gömbös közvetített Hitlernek más országokkal va^ szövetsége létrehozásában is. A nyilt fasizmus bevezetésének és a munkásosztályt még maradék sza badságától is megfosztani akaró törekvéseknek elhárítására a Párt még fokozottabban a munkásegységfront megteremtését akarta megvalósítani. A munkásegységfront megteremtésének legfőbb akadályai a jobboldali szociáldemokrata vezetők voltak. Minden egységfrontra irányuló javaslatot, törek vést a leghatározottabban elutasítottak és a rendôrséggçl szorosan együtt működve léptek fel az egységfront harcosai ellen. A szociáldemokrata vezetők az egységfront építése helyett még jobban szították az ellentétet, tajtékzó gyűlölettel uszítottak a kommunisták ellen. De a szociáldemokrata párt becsületes tagságának és alsóbb funkcionáriusainak mind tekintélyesebb része állt a kommunisták mellé és követelte vezetőitől a munkásegységfront létrehozását. A munkásegységfrontot követelők tábora annyira megerősödött a szakszervezetekben és a szociáldemokrata pártban is, hogy a párt vezetősége kénytélen volt az 1934 végére tervezett kongresszusát emiatt elhalasztani. „Az előkongresr-zus tárgyalása lesújtó eredményt hozott a pártvezetőségre. Szavazásra tették fel ugyanis az „egységfront" kérdését és a szavazás során a pártvezetőség elutasító indítványa alig pár szavazattal nyert többséget. Ez pedig azt jelentette, hogy az előkongresszuson részt nem vett kongresszusi küldöttek túlnyomó többsége — akiket a pártszervezetek választottak — az ellenzéki, illetőleg az egységfront-javaslatot fogja megszavazni. Á párívezetőscg el akarta kerülni a biztos bukást, ezért váratlanul februárra halasztotta el a kongresszus megtartását... A pártvezetőség halasztó határozatát bizalmas információink szerint a következő szempontok figyelembe vételével hozta .. . abban bízik a pártvezetőség, hogy a rendelkezésre álló két hónap alatt sikerülni fog az egységfront javaslat hívei közül többeket személyes rábeszélés segélyével mostani álláspontjuktól eltéríteni. Másokkal szemben erélyesebben fognak fellépni és valamilyen címen a pártból kizárni. A jelenlegi —• mintegy 60 százalékra becsülhető ellenzéki többség sorainak a fenti módon való megtizedelése által a pártvezetőség többsége biztosítva lesz"2 7 — számolt be a jólinformált politikai rendőrség bizalmas jelentésében a jobboldali szociáldemokraták aljas módszereiről, a munkásegységet gátló tevékenységükről. Gömbös kormánya egyre nyíltabban készült a munkásosztály harci szervezeteinek, a szakszervezeteknek a fasizálására. Olyan törvényt készített elő, amely a szakszervezeteket állami felügyelet alá akarta helyezni és sztrájktilalmat vezet be. A Kommunista Párt erre kiadta a „szakszervezetek védelmének" jelszavát. A munkásosztály а Párt vezetésével még nagyobb sztrájkharcokkal felelt Gömbös fasizáló törekvéseire. A fasiszta rendőrség számos provokációt rendezett. Bérencei hol fegyveres szervezkedést, hol gyújtogatást, bombagyártást produkáltak és nagy sajtókampánnyal a kommunistákra akarták fogni ezek elkövetését. Ezzel azt a kettős célt akarták szolgálni, hogy belpolitikailag megmutassák a nyílt diktatúra szükségességét a „kommunista veszedelemmel" szemben, másrészt, hogy bizonyítsák az egyre nagyobbarányú fegyverkezés, a Szovjetunió elleni háborús készülődés szükségességét. A munkásosztály azonban ellenállt a nyilt fasizálásnak. A szakszervezetek számszerűen is megerősödtek a Párt munkájának eredményeképpen. Asztrájkí7 Bizalmas jelentés. — Magv. kir. Belügvminisztérium res. oszt. MMI. Arch. Ví/10/1934/63.
