Századok – 1951

KÖZLEMÉNYEK - Kemény G. Gábor: Iratok Mocsáry Lajos karánsebesi mandátumának történetéhez 486

iratok mocsáry lajos karánsebesi man dátumán ak történetéhez 495 3. 1887 jan. 18 Az erdélyi szász választók levele és Mocsáry Lajos válasza Kromstädter Zeitung 1887 13. sz.1 (Az erdélyi szász sajtóban közölt levélváltás újabb bizonyítéka Mocsáry közvetlen nemzetiségi kapcsolatainak. Érdemes megjegyeznünk, hogy a szász választói gyűlés elvi nyilatkozatát kezdeményező Steinacker Ödön nevéhez fűződik a magyarországi német nemzetiségi mozgalom kezdeteinek minden fontosabb mozzanata. így az 1875. évi német nemzetiségi párt- és lapalapítási kísérlet és az 1882. évi Schulverein-ügyben tett nemzetiségi nyilatkozatok• Az erdélyi szász választók levele igy nemzetiségtörténeti tekintetben is figyelmet érdemel.) Nagyságos Urunk! A nagydisznódi országgyűlési választóknak a mai napon tartott, igen népes gyűlésén,2

amelyen Steinacker Ödön országgyűlési képviselő úr tevékenységéről beszámolva, hazánk nem-magyar nemzetiségeinek helyzetét is érintette, a beszámolót követő megbeszélésen töbüek között egyhangúlag a következő haiáiozatot hoz.ák: „A nagydisznódi szász nemzetiségű országgyűlési választók e gyűlése megragadja a kínálkozó alkalmat, hogy meleg köszönetét fejezze ki Mocsáry Lajos országgyűlési képviselő úrnak azért a férfias haiározottságért és rettenthetetlenségért, amellyé, ismételten síkraszállt a nemzetiségek jogaiért .és hogy egyszersmind kifejezést is adjon azon meggyőződésének, hogy hazánk nem örvendhet előbb belső békének és zavartalan fejlődésnek, míg egy bölcs és igazságos nemzetiségi politikának Mocsáry úr I által kimondott alapelvei teljes elismeréshez és csorbítatlan keresztülvitelhez nem jutottak! i A választói gyűlés megbízásából van szerencsénk önnek az előbbi határozatot, tudomására hoznunk és ennek nevében és értelmében a következő észrevételeket hzzáf űznünk: ön nyíltan helyteleníti, „hogy a magyar közönség .. . hajlamos arra, hogy a nemzetiségeknek legegyszerűbb és legtörvényesebb kívánságait és legmegokoltabb panaszait is „államellenesnek" nevezze. Komolyan inti őket arra, „hogy szűnjenek meg ^ végül a nemzetiségeket azzal sérteni, hogy a „magyar" és a „hazafias" fogalmait egymással azonosítják!" Leplezetlenül megmondja, „hogy az, aki jó román, jó szerb stb.. eo ipso jó hazafi is". Mindez igazságosan és méltányosan gondolkodó emberek között természetes és magától értetődő. És mégis igen hálásak vagyunk Önnek azért, hogy éppen ön, mint a magyar testvérnép tagja, és hogy éppen most fejezte ki nyilvánosan ezt a rosszallást és ezt az intelmet. ön azt állítja, hogy az 1868. évi nemzetiségi törvényt be kell tartani és pedig becsületcsen be kell tartani; hogy ennek megfelelően az államnak elő kell mozdítania a nemzetiségek kulturális törekvéseit, támogatnia kell iskoláikat! Teljes határozottsággal mondja: Ezt a törvényt lelkiismeretesen kell végrehajtani, mind betűje, mind szelleme szerint; e törvény eltörlésének, vagy csak lényegesebb módosításának még a gondolatát is messze el kell hárítanunk, mert természete szerint ez a törvény egyike az állam „alapvető törvényeinek". Hát mi mást várna az ember egy jogállamban? És mégis köszönjük Önnek, hogy elfogulatlan, pártatlan hangját felemelte egy olyan követelés érdekében, amelyet e törvény megteremtése óta a nemzetiségek nem szűntek meg soha hangoztatni, a közvélemény előtt éppen úgy, mint a közhatalom előtt, de sajnos, mindig eredmény nélkül. ... És bármennyire nélkülözzük is jelenleg a jogot és az igazságot, a védelmet és a nemzetiségek iránti jóindulatot, ez ne zárja el szíveinket a béke és az egyetértés elől, és mi szívcsen nyujtjuk bármely pillanatban a béke kezét magyar testvéreink felé, mihelyt az igazságosság talaján állva, ők is kinyújtják felénk békülésre a kezüket 1 A közlemény eredeti címe: Dankadresse der Heltauer Reichstagswähler an Ludwig Mocsáry. 2 A levélben szereplő Nagydisznód (Cisnädie, Hcltau) helységben 1886 aug. 29-én tartott szász választói gyűlés levelét és Mocsáry válaszát a Siebenbürgisch Deutches Tageblatt nyomán közli a lap.