Századok – 1951

KÖZLEMÉNYEK - Kemény G. Gábor: Iratok Mocsáry Lajos karánsebesi mandátumának történetéhez 486

iratok mocsáry lajos karánsebesi man dátumán ak történetéhez 493 a népesség egyik része állandó hadilábon áll а másik résszel és, hogy ma-holnap lehetetlen orvosolni a nem magyar nemzetiségek sérelmeit. Ha nyilatkozataimmal ma elszigetelten állok az országgvűlésben, nem állok elszigetelten meggyőződésemmel: sok magyar hazafi van az országgyűlésen belül és kívül, «Kik felfogásomat osztják,' de nem kívánhatjuk minden emberstges embertől, hogy a soviniszta áramlat ellenében ússzék és kitegye magát a legméltatlanabb támadásoknak. Fogadják őszinte köszönetemet ezért a meg nem érdemelt kitüntetésért 'és legyenek meggyőződve, hogy örökké kegyelettel fogom őrizni!" 2. 1886. júl. 3 Hurban-V ajansky1

Szvetozár vezércikke a nemzetiségi jogok védelmezőjéről Národnie N ovim у 1886 97. sz.2 (Mocsáry nemzetisc'gvédő nyila kozatának számos nemzetiségi sajtókommentárja közül kiemelkedik a túrócszentmár'oni ,.Národnie Noviny" Vajansky tollából közölt vezércikke. Szerzője a Szlovák Nemzeti Párt és az egykorú, értelmiségi vezetésű szlovák nemzetiségi mozgalom álláspontját fejezi ki a ,,Mocsáry-ügy"-ben.) ,.A готчп, а más nemzetiségű ember, aki faitáiának boldogulásán fáradozik, épp úgy fáradozik a haza boldogulásán, m;nt az а тачуаг. alin°k a magyarság szellemi és anyagi boldogulása a törekvése, mindegyik а тава szakmájában és а тава tehetsége szerint. Bár ebben volna versengés, de ebben senki sem követelhet magának privilégiumot." Ezeket a szavakat Mocsáry szájából idézzük; örökre tanúbizonyságai maradnak annak, hogy а тайуагок közt szabad, önálló és eszes férfi akadt, aki a vad szenvedélyesség zajának közenette bátran megmondta az igazsálot, melyet mi az 1842. évtől hirdetünk,3 amikor először hangzott el nyilvánosan Pozsonyból a szlovák szó• S ettől a pillanattól kezdve m'nd máig a7. egész közeié i politikai és társadalmi feilödés ez igazság ellen szegült Magyarországon; minden politikai bölcseség egy nemzetiség számára biztosított előjogot, ePy nyelv számára, a többiek rovására. Ez ellen az igazság el'en förmedt föl Tisza Kfálmánl a bársonyszékből és egységes visszhang felelt rá, úgy, hogy „az igazság valóban koldus maradt a királyi hazugság mellett". Vannak idők, mikor egy, egyetlen egy ember védi míg egy egész nép becsületét-Mivel a gyűlölet nem lényeges tulajdonsába a szlovák jellemnek, az állati elnyomás, a soviniszták hegemóniája m'att általunk elszenvedett lelki kínok ellenére is elismerésünket fejezzük ki a magyar népnek ezért a férfiúért, aki megvédi nemzetét a duhaj, korlátlan és mégis kishatalmú zsarnokság rossz hírétől. Mert út>y. ahogy ma látható, nem nr'nek nemzetek. Az idegen vér nem élteti a népeket és nem bontakozik ki erős egyéniségekben. Mocsáry komolyan tiltakozik a magyar nép erőszakolt, rákényszerített feladata ellen, más népek rovására fejlődni, íde«en vérből éiri. idegen tüdővel lélekzeni. Még a szerencsétlen sors következtében összenőtt két ikernek sincs egy tüdeje: így azok a nemzetek is, amelyek ilyen vagy 7 A nemzetiségi sajtót is foglalkoztatta a kérdés. A szerb nemzetiségi mozgalom lapja, a Zasztava „Egyedül áll-e Mocsáry a nemzetiségi kérdésben?" (Sztoji li Mocsáry u pogledu narodnosznog pitánja uszamljen? Z. 1887. máre. 3. 32. sz.) című vezércikkében felsorolja a Mocsáryt támogató fővárosi publicistákat. 1 Hurban-Vajansky Szvetozár (1847—1916) szlovák író és publicista, Húrban Jozef Miloszlav hlbokai cv. lelkész, az 1848. évi szlovák felkelés egyik vezetőjének fia. A szlovák nemzetiségi mozgalom lapja, a „Národnie Noviny" szerkesztője 1878—1892 között. Alapítója az 1881-ben indult első modern sz'ovák irodalmi szemlének, a napjainkban is megjelenő „Slovenské Pohl'ady"-nak. 1892-ben a Národnie Noviny-ban közölt egyik vezéreikké miatr egvévi állatnfognázra ítélték. Vajansky a szlovák burzsoázia jellegzetes irodalmi és publicisztikai képviselője. 2 A közlemény eredeti címe: Mocsárymu — Mocsárynak. ' Utalás a Jozeffy Pál (1775—1848) ev. szuperintendens által 1842 júniusában V. Ferdinándnak átnyújtott szlovák kérelemre, melyben az aláírók szlovák nyelvi és irodalmi tanszék felállítását kérik Pozsonyban.