Századok – 1951
KÖZLEMÉNYEK - Barla István : A magyar szabadságharc vezetői és a bécsi októberi forradalom 443
•1(>l BART a istván lépésnek sem nyilváníttatik; a magyar nemzet azon véleményre van kényszerítve, hogy az osztrák nemzet seregeink segélyével élni nem akar. Minek következtében a magyar országgyűlés mind jogszerű kötelességének, mind austriai szomszédunk iránti barátságos érzelmeink szoros tartozásának ismeri a magyar hadseregnek megparancsolni, hogy saját hazánk oltalmára szorítkozzék, és semmi olly lépést ne tegyen, mellyet osztrák szomszédaink, különösen Bécs, kedvetlenül fogadhatna. Kijelentvén azonban ünnepélyesen, hogy ha Austria s különösen Bécs részéről szomszédaink szabadságának megvédésére a magyar nemzet segéd közremunkálása igénybe fogna vétetni, az illy felhívásnak nemzetünk egész erejével eleget tenni a legszívesebb kötelességének ismerendi. Kelt a magyar országgyűlésnek 1848-ik évi octóber 14-én tartott üléséből.5 2 A Pázmándynak és Csányiékruak küldött levél, valamint az országgyűlés újabb határozata híven tükrözi Kossuth vívódását. Egyre világosabban látja, hogy forradalmi háborút csak forradalmi hadviseléssel lehet folytatni, de nincs még ereje ennek a felismerésnek minden következményét levonni. Nem tud erélyesen fellépni a sereg ingadozó vezetésével szemben, nem meri felszámolni Pázmándy politikai irányát, amely a törvényesség látszatát akarja mindenáron megőrizni, mert tudja, hogy az országgyűlés és a birtokos nemes ség jelentős része ennek a politikának a híve és leválásuk veszélyeztetné a nemzet önvédelmi harcának sikerét. Az országgyűlés határozata azonban teljesen lefékezte a magyar sereg támadó lendületét s úgy látszott, hogy JelLacsics üldözéséről és megsemmisítéséről végleg lemondott a magyar kormány és a hadvezetőség. Pedig Bécs népére joggal lehetett volna számítani, különösen attól kezdve, hogy okt. 14-én a legendás hírű lengyel forradalmár, Bem tábornok vette át a város védetnének irányítását. Kitűnt ez Pulszky okt. 15-én Bécsben kelt leveléből s ugyanez a levél leleplezte azt is, hogy a magyar seregtől Bécsben járt képviselők csak a félénk hivatalos körökkel beszéltek és nem is próbálták megismerni a nép igazi hangulatát. A bécsi dolgok úgy állnak — írta Pulszky —, hogy az országgyűlés a törvényes tért semmikép sem akarja elhagyni, s ugyan azért, mint az egész birodalom, nem pedig Bécs képviselője, Bécs védelmére tökéletesen neutrális állásban tartja magát, s Bécs védelmét a Gemeinde Rathra bízza. A Gemeinde Rath félénk, ugyanazért nem meri a magyar sereget meghívni, ez pedig mind a mellett, hogy a magyar országgyűlés Jellasics üldöztetését megparancsolta, még most is Brucknál vesztegel. Az itt volt követek csak jajveszékelni tudtak Bécs tétlensége iránt, mert nem látták, hogy ugyanazon nép, melly October 6-án győzött, alig tartathatik most is vissza a kitöréstől. s minthogy csak az országgyűléssel s Bezirkchefekkel szóltak, nem bíztatták seregünket, sőt inkább lebeszélték a bevonulásról. Boehm generális itt van, s hozzánk kívánkozik, szükséges is volna itly erélyes férfiú közöttünk, most itt ő viszi ideiglenesen a védelmi dolgokat. Auerspergnek és Jellasichnak szoros utasítása van a várost meg nem támadni, s minden összecsapást kikerülni. Ügy látszik, hogy ők össze akarják a seregeket húzni, s Bécsét kiéheztetni, melly csak 8 n?pra van élelemmel ellátva, a communicatio pedig lassan lassan el fog záratni. Szintúgy kevés a puskaporuk, különösen az ágyúra való Nézetem tehát, hogv ide gőzhajóval, mellvnek elejére s hátuljára néhány ágyú helyeztetik, tüstént gabonát és puskaport kellene küldeni. Olmütznél 25 000 ember áll, kik előbb Bécs, aztán Magyarország ellen használhatók. Duklyán Sáros megye felé szintén összcvonult egy sereg. Ezt beszéli Szirmay Pál, ki Galicziából jő. Mindezek szerint y an még veszedelem elég. Kérdés, hogy kell elejét venni; az egyik mód volna franczia és angol ország mediatioját felkérni, mely valószínűleg tüstént elfogadtatnék, de ebben időt nem kell veszteni, cz az én véleményem, s azért a mediatio basisát tisztán ki kellene fejezni, mert itt a legnagyobb praecisio szükséges, s miután a kidolgozás Pesten talán hosszasan tartana, mert más dolgotok is 51 Megjelent a Közlöny okt. 16-i számában és Pap. D. i- m. II. k. 142. 1.