Századok – 1951

TANULMÁNYOK - Nemes Dezső: Az Általános Munkásegylet története I. rész 415

420 NEMES DEZSŐ Ihrlmgerhez érkezett svájci felhívás szolgáltatta — sikertelenül — az ürügvet.4 A Svájcból küldött kiáltványokat a köztársaság propagálása miatt foglalták le. A köztársasági propaganda erősödésétől félve a kormány a munkásegyleket mind szigorúbb rendőri megfigyelés alatt tartotta és mind gyakoribbá váltak a hatósági zaklatások. A köztársaság jelszavát az Altalános Munkásegylet más módon igyekezett propagálni. Castellar spanyol polgári köztársasági politikus egyik feltűnést keltett beszédét adták ki különlenyomatban és azt terjesztették.5 Az egyleti vezetők megbízásából Sterlinger kiadta külön lenyomatban német és magyar nyelven Castellarnak a köztársaságról a spanyol cortez-ban elmondott beszédét.8 4 A Munkásképző Egylet tevékenysége és az Ihrlingerhez küldött felhívások ügyében kb. szeptember 20-án nyomozást indítottak és a Munkásképző Egylet helyiségét hatóságilag lezárták. (E kérdésről lejjebb még szó lesz.) A pesti terézvárosi kapitány szeptember 25-én jelentette a pesti főkapitánynak a nyomozás eredményét. A nyomozati jelentés szerint Ihrlinger a kapott felhívásokból 9 példányt Rauch Györgynek, az Altalános Munkásegylet pénztárosának adott át Rauch szeptember 18-án, vasárnap délután megjelent a Munkásképző Egylet és a Munkásegylet együttes közgyűlésén, a Munkásképző Egylet helyiségében, de a felhívásból itt senkinek nem adott. A gyűlés után elment az Általános Munkásegylet helyiségébe. Itt Rauch az egyleti pénztár javára öt krajcárért adott egy-egy példányt Strausz Antalnak. Essel Andrásnak. Kovács Károly, Maki József és Depóid nevű cipészmestereknek és Kappel nevű szabósegédnek. A besúgó a rendőrségnek azt jelentette, htfgy a „lázító nyomtatványokat" a Munkásképző Egyletben tartott szeptember 18-i közgyűlésen osztogatták, amit azonban a | nyomozás adatai nem igazoltak. A jelentést tevő kapitány megállapítja, hogy a kiáltvány Svájcban, „a Szociáldemokrata Párt székhelyén szülemlett, s amint hírlik, Raspe t által írva, valamint Pestre, úgy valószínűleg az ország valamennyi városaiba is, főleg hol mnnkáscgyletek léteznek, posta útján szabadon beküldetett". Ami a szabad postai küldést illeti, erre vonatkozóan a MMTVD-nak I. kötetében találunk néhány kormányutasítást a külföldről érkező postai küldeményeknek megfigyelésére. A terézvárosi kapitány feltevése, hogy a kiáltványt, a postai küldemények megfigyelése ellenére, más városokba is elküldhették, jogos. Az idézett rendőrkap:

tányi jelentést lásd a MMTVD-nak I. kötetében. 6 Castellar köztársasági és poroszeUenes politikus volt. aki síkraszá'.lt az 1868-ban létesült spanyol köztársaság mellett. Még я francia-porosz háború kitörése előtt Anglia, Franciaország, Poroszország és a többi monarchiák egyaránt azon mesterkedtek, hogy a spanyol nagybirtokosokra és a katolikus egyházra támaszkodva, mielőbb visszaállítsák Spanyolországban a királyságot. Azonban dúlt a d plomáciai harc a spanyol trónra ültetendő szemelv kérdésében. Bismarckék egy Hohenzollern herceget jelöltek spanyol királynak. III. Napoleon a Hohenzollern jelöltet semmikép sem akarta elfogadni. A háború kirobbantásának közvetlen oka, vagy inkább ürügyeként is a spanyol trón betöltése körüli hatalmi ellentét szerepelt. Castellar viszont a spanyol cortez-ben síkraszállt a köztársaság fenntartása mellett. e Sterhnger (aki valószínűleg- azonos a „Volksstaat" terjesztésével foglalkozó Führlingerrel, kinek 1870 május 9-én kelt levelét a német rendőrség lefoglalta) 1870 október 6-i keltezéssel írt Pestről a pozsonyi „Előre" Munkásképző Egylet választmányának, ame'ybcn közli: „Minthogy Castellar beszédét a köztársaságról Ausztriában lehetetlen volt külön kiadványként megjelentetni, eleget teszek több pártvezető kívánságának és kinyoma'om "zt magyar és német nyelven és az már a hét folyamán különböző megrendelések kielégítésére készen fog állani... Azzal a kéréssel. hogy a terjesztést Ppzsonyban is szervezzétek meg, maradok szociáldemokrata üdvözlettel A. Sterlinger. Pesten, Franciskánus-tér 8- sz." Lásd: a MMTVD-nak I. kötetében. A „hűtlenségi-per" irafáiból kitűn;

k, hogy a Pester Lloyd szerkesztőjének, Falk Miksának, bizonyos kapcsolatai voltak Castellarral. Külföldi Viktor, aki a Pester Lloyd korrektora volt, 1870 végén levelet írt Castellarnak, amelyben meghívta az általuk összehívott gyűlésre. A levélfogalmazványt a rendőrség később lefoglalta. Minden valószínűség szerint Külföldi volt a Castellar-beszéd kiadásának kezdeményezője. Külföldi mögött viszont ekkor Simon.viék (a 48-as klub) álltak.