Századok – 1951
TANULMÁNYOK - Pach Zsigmond Pál: A majorsági gazdálkodás és a parasztság kisajátítása a XVII. századi Magyarországon 391
A MAJORSAGI GAZDALKODAS MAGYARORSZÁGON 39» eséseken keresztül történő újabb és újaibb nekilendülése. Pozsony megyében, a Csallóközön lllésházy István nagy gonddal müveit allodiumai tűnnek a szemünkbe а XVI. század végén,36 és ezek ft birtokok a XVII. század 20-as éveiben, elkobzásuk után is majorsági kezelésben állnak.37 Szegényesebb képet mutat a pozsonyi vártartomány gazdálkodása. Az ide tartozó Mayerhof és Majorfölde nevű allodiumokat már 1574-ben pusztán, illetőleg paraszti használatban találjuk. Egyedül Nagyfödémes község határában á.l fenn nagyobb, sok robotot követelő majorság,3 8 de ez azután a XVII. század második-harmadik évtizedére elég jelentékenyen megnövekedik. Az uradalomban ekkor már a pusztatelkekről a földesúr rendelkezik.39 Pozsony-Nyitra megyére vonatkozólag figyelemreméltóak a Thurzóbirtokkomplexum (temetvényi, galgóci, semptei, bajmóci uradalom) adatai a XVII. század első harmadában, ha kutatójuk — a már ismert okból — nem értékeli is azokat megfelelően. Mindenesetre fel kell figyelnünk pl. a galgóci uradalom legalábbis ezer holdat kitevő majorgazdálkodására, az egészen hatvannegyed telekig eljutó telekosztódásra, amely kétségtelenül az allodiumok erőszakos kiterjesztésével kapcsolatos.40 Azt sem lehet állítani, mintha ezen a birtokcsoporton a XVII. század további folyamán, a Thurzók kihalta után a majorkodás visszaesett volna. Eszterházy Miklós nádor 1641-ben semptei tiszttartóját éppúgy arra inti, hogy „a majorokra mind az egész jószágban... igen szorgalmatos gondot viseljen",41 mint Forgách Ádám 1667-ben galgóci tisztviselőit, egyben lelkükre kötve a tilalmas erdők gondos őrzését.4 2 — Ezen a vidéken különben a XVII. század közepén kétségtelen az allodiális terjeszkedés. A nyitramegyei nagytapolcsányi uradalomban pl. gyakran fordul elő, hogy a „pusztaföldeket, kopaniczakot (= irtástöldeket) eő nagyságha számára szántyák és vetik";43 aminthogy a trencsénmegyei sztrecsnyói uradalom utasítása 1640 körül örömmel adja tudtul, hogy „Isten áldomásából Sztreosenyi és Tcpliczei majormkat még két rendebelivel megszaporítottuk, úgy mint Ghbellanban és Czaczán.. .4 4 De vegyünk szemügyre részletesebben is egy nyitramegyei uradalmat: a csejtei vártartományt,4 5 Itt 1641-ben Nádasdy Ferenc földesurasága alatt nagy számmal olvasniuk olyan pusztatelkekről, amelyeket „a földesúr számára vetnek be".4 0 Az egyik pusztatelket elfoglaló, más uraságot szolgáló jobbágyról pedig az urbárium kereken kimondja, hogy „ki kell vetni" a telekből.4 7 A képhez hozzátartozik még az erdők tilalimazása, tehát a jobbágyok 38 V. ö- Károlyi Árpád: lllésházy István hűtlenség! pere. Bp. 1883. 21.; lllésházy Istvánnak birtokviszonvait illető följegyzései. T. T. 1878. 139.; Régi Magyar Könyvtár. I. 430. 31 Peek Leopold 1626 májusi jelentése a magyar kamarának a volt Illésházy-birtokok majorsági kezeléséről. Id. Szekfii: i. m. III. 622. 38 О. L. U. et С. 34:74. 39 О. L. U. et С. 34:75. 40 Berlász: A Thurzó-birtokok . •. 12—17, 29—43. 41 MGtSz 1904. 141—147. 42 T. T. 1891. 528. — Hogv ezek az utasítások nem maradtak papiron, mutatja pl. a semptei majorság 1677-ben"kelt inventáriuma. MGtSz 1903. 467. 43 Nemesic. O. L. U. et С. 60:78- — V. ö: Tavamok: „Puszto feöldek itt nincsenek, mert az ur számára vetik". 44 MGtSz 1901. 220. 45 Itt már 1568-ban feltűntek olyan jobbágyok, „quorum terrae coluntur domino terrcstri", akik ezért fel vannak mentve a census. fizetés alól- (Csaszkócz) O. L. U. ét C. 4:1. , ^ 46 Miava községben; Leszetén részletes felsorolással összesen 6,5 quartahs: Koritnyán név szerint felsorolva összesen 9 negyedtelek. 47 (Leszete). Amikor pedig az egyik pusztatelket a falu használja, a hozzátartozó rétet akkor is a földesúr számára kaszálják. (Hrachovistve.)
