Századok – 1951
TANULMÁNYOK - Pach Zsigmond Pál: A majorsági gazdálkodás és a parasztság kisajátítása a XVII. századi Magyarországon 391
A MAJORSÄGI GAZDALKODÄS MAGYAEORSZÄGON ismerik, — az általános értékelésben mellőzik, ill. elhanyagolják. -— Másodszor az a tanulság adódik, hogy a Nádasdy-birtokok egy részén a századlordulótól kezdve a majorsági gazdálkodás — és vele együtt a parasztság kisajátításának tendenciája — a török pusztítás közvetlen hatásaként visszaesett. Ezt a tényt az idézett szerzők, éppen ellenkezőleg, nagymértékben kiélezik és az ország egy részére vonatkozó megállapítást a Habsburg-Maigyarország egészére általánosítják: egyetlen birtokcsoportra vonatkozó megállapításból országos méretekben vonnak le következtetéseket. Erre a „módszerre" jellemző a következő idézet: „A nagybirtok szervezetének ez a visszafejlődése nem elszigetelt jelenség: a XVII. század — bátran mondhatjuk — országszerte... hasonló alkati átformálódást hozott. Magát a visszaesési folyamatot ezidőszerint még seholsem tudjuk ugyan a sárvárihoz hason.óan nyomonkövetni, de .. . az allodiális gazdálkodás elesettsége mindenfelé kétségtelen.. ."18 De vájjon kétségtelen-e, hogy ami érvényes a Sárvár—kapuvári uradalomra,1 9 az érvényes egyben az egész Habsburg-Magyarország területére? Vájjon valóban kétségtelen-e, hogy az allodiális gazdálkodás fejlődése a XVII. században országszerte megállt, ill. visszaesett s vele a parasztság földtől való megfosztásának folyamata, az eredeti felhalmozás ez alapvető mozzanata, megszakadt, jelentéktelenné vált? Nem egyetlen uradalom vizsgálata alapján próbálunk erre a kérdésre választ adni, hanem kiterjesztve figyelmünket a Habsburg-országrész különböző területeire.20 Hadd kezdjük ezt az áttekintést a Sárvár—kapuvári uradalom szomszédságában, a Vas-megyei lékai uradalomban, amelyre az eddigi kutatások csak kevéssé terjedtek ki. Magán Lékán már a XVI. század 20-as éveiben gazdag allodium volt.21 De a majorkodás nekilendülését itt is Nádasdy Tamás földesurasága jelenti a század derekán, aki „amikor még nem is övé az uradalom, már akkor is... allodiumok kiszakítását... sürgeti... Léfca várnagyánál".22 Lékán 1549-ben,2 3 az uradalomhoz tartozó Kereszturon 1557-ben hallunk új majorság létesítéséről.2 4 — A századforduló körül, testvérunadahnaihoz hasonlóan, Léka is sokat szenved a 15 éves háború pusztításaitól: ezt tükrözi a Báthory Erzsébet részére készült 1608-i urbárium. Az uradalomban sok a puszta telek, elégett ház, amely mind „a háborúságban" pusztult és most 18 Berlász: i. m. 169. — V. ö. „А XVII. század általában a bekövetkező visszaesés jegyében folyt le" — mondja Szabó István; ennek igazolására azonban maga is csupán a sárvári uradalomból hoz bizonyítékot: ott egyes majorokat — mint Berlász is idézi Tholt könyvéből — „rekettye fogta fel és víz fogta el". Szabó: i- m. 184. A legkörültekintőbben Szekfii foglal állást, bár ugyancsak erősen egy uradalom. Л sárvár-kapuvári adataitól befolyásolva. (I. m. III. 509, 621.) 19 Csak mellékesen említiük meg, hogy a kapuvári uradalomra sem áll az, hogy majorgazdasága az egész XVII. század folyamán hanyatlóban volt. A Kapuvár készpénzjövedelméről való 1686-i „generalis commissio" nagy gondot fordít a kapuvári és pordányi maiorságok karbantartására, a személyzeti kiadásoknak összeállítása szerint pedig 1690-ben a kapuvári major 11 majorsági alkalmazottat (bérest stb.) foglalkoztatott, szemben a századeleji 5 alkalmazottal. MGtSz 1902. 419, 470—472; v. ö. Tholt: i. m. 78. 50 Tanulmányunk korlátozott terjedelme miatt, természetesen, csupán egyes példák kiragadására szorítkozhatunk, a rendelkezésünkre álló adatoknak csupán töredékét közölhetjük. 51 Levéltári Közlemények (— Lt. K.) 1929, 232. 1533-ban. Komoróczy: i. m. 63. 33 Lt. K. 1929. 234 24 Törten almi Tir í= T. T.). 1911. 449
