Századok – 1951

TANULMÁNYOK - Wittmann Tibor: Bethlen Gábor mint hadszervező 354

372 WITTMAN TIBOR Ilyen körülmények között magy történelmi tett kiállni a nemzeti zsoldoshadsereg programmja mellett, mint ahogy Zrínyi tette, és nem kisebb érdem egy ilyen hadsereget .létrehozni, mint ahogy Bethlen megvalósította, nem ugyan az egész nemzetre kiterjedő érvénnyel, de éppen a nemzeti egység és függetlenség kivívása érdekében. Bethlen hadseregének a fontosságát már a polgári történetírás is felismerte, de természet csen nem juthatott el jelentőségének teljes megértéséhez.10

7

Nem vette észre azt, hogy Bethlen zsoldosai a magyar nép fiaiból kerültek ki, nem utolsó sorban a Bocskayszabadságharebun nemzeti hivatásuk teljes tudatára ébredt hajdúkból, akiknek a részvétele döntően népi jelleget adott a Bethlen Gábor-féle hadsereg stratégiájának és taktikájának. A ha'adó polgári történetírásunk helyesen állapítja meg, hogy a nemzeti függetlenségi harcok sikere „mindig azon fordult meg, hozzá csatla-Kozik-e a végbeli katonaság, avagy nem?"10

8

A Bocskay által letelepített hajdúk természetszerűleg érdekelve voltak a nemzeti harcokban az erdélyi fejedelmek oldalán. De nemcsak ezekre kell gondolni, amikor Bethlen seregének népi összetételéről van szó. A magyar társadalom fejlődésének olyan szakaszához ért, melyben a dolgozók kisajátítása megkezdődött, és a „hazátlan" elemek, „szegény legényeik", tehát földnélküli tömegek egyre jobban felduzzadnak. Egyrészt az árutermelést űző nafvbirto!k teszi rá kezét a jobbágybirtokokra, a vallási harcokat is felhasználva a jobbágyok ellen. Maga a nagybirtokos árutermelés .a jobbágy terheinek fokozódásával jár, ami elől a jobbágyok szökéssel, elvándorlással menekülnek. Másrészt és főleg a német és török támadásai, pusztításai mozdították ki a magyar jobbágyot hagyományos termelési kereteiből, és tették földönfutóvá. A császári zsoldosok dúlásai a magyar jobbágyok tömegednek kezéből vette ki a termelőeszközöket (Basta-terrorl). A magyar marhakereskedelem befagyasztása nemcsak a magyar urak érdekeit érintette, hanem a marhatenyésztés csökkentésével kivette a vele foglalkozó „hajtók", „botoslegények" kezéből a kenyérkereseti forrást.10

0 Az idegenek, a századfordulótól főleg a németek, általi kisajátítás, egészében veszedelmesebb volt, mint a földesúri kizsákmányolás növekedése, és ez a magyarázata, hogy az elnyomorodott parasztok, hajdúk nem saját uraik ellen fordultak, hanem az idegen elnyomók ellen földcsuraikkkal együtt, amennyiben azok erre hajlandók voltak. így vált a dolgozó nép a nemzeti szabadságharcok hajtóerejévé. A magyar jobbágyok tömegeit földönfutóvá tevő idegien elnyomás mintegy saját ellenségeit termelte ki pusztításaival, melyek honvédelemre mozgósították a népet. Lényegében ez a helyzet Erdélyben is a XVII. század elején, ahol a német zsoldos-terror szintén 107

„Magyar sereg, magyartól vezetve, kevés van a mi szerencsétlen újkorunkban, de Bethlennek serege miatt nem kell szégyenkeznie még Görgey előtt sem, annál kevésbbé a katonailag többc-kcvcsbbé sikertelen Thökölv és Rákócziak előtt." Szekfü: i. m. 190. I , « ,os

Takáts Sándor: A magyar gyalogság megalakulása, 1908. előszó IX. to» д ma

gyar jobbágyok elnyomorodásának vizsgálatánál az idegen csapatok pusztításainak hatását a történetírás még nem méltányolta jelentőségének megfelelően. Legújabban pl. Pach Zsigmond Pál: Szempontok az eredeti tőkefelhalmozás vizsgálatához Magyarországon c. tanulmányában a tömegek kisajátításának folyamatát a XVII. században az ellenreformációhoz, az allodizációhoz és a végvári katonaság elbocsátásához fűzi. Századok 82. évf. (1948.) 1—4. sz. 21—28. 1. Helyesen jegyzi meg Salamon Ferenc: „Atalánvéve az azon korbeli hadviselés nagyobb mértékben sújtotta л fegyvertelen népet, mint a hadseregeket".. Magyarország a török hódítás koráb-in. Bp., második kiad. 409, 1. Nem véletlen, hogy éppen a sokat pusztított Vág völgyében 1625-ben, mikor Wallenstein verbuváltat, a kelleténél több jelentkezik katonának. V. ö. Ballagi Aladár: Wallenstein horvát karabélyosai. Bp. 1882. 72—73. 1. Ugyanitt Wallenstein sarcoltatási módszeréről, melyet Bastatól tanult.